A hepatitisz C vírus által okozott megbetegedések - krónikus májbetegségek, májzsugor, májrák – magyarországi kezelése úgy néz ki jelenleg, hogy a hepatológusok és belgyógyászok által kidolgozott rendszerben a leginkább rászoruló, vagyis legelőrehaladottabb állapotú betegek mind időben megkapják a kezelést.
Mivel nemcsak Magyarországon, de a legfejlettebb országokban is probléma, hogy a korai stádiumban lévő betegek nem kaphatják meg azonnal a gyógyszert, szerencsés lenne egy uniós közös fellépés ezen a téren.
Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) magyarországi irodájának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy világszerte 400 millió hepatitisz B és C vírussal fertőzött ember él, ami több mint tízszerese a HIV-fertőzöttek számának.
Felidézte, hogy májusban a WHO közgyűlésén elfogadták a világ első, vírusos hepatitisszel kapcsolatos globális egészségügyi stratégiáját, és jóváhagyták a globális célkitűzéseket. Ezek között szerepel, hogy 2020-ra nyolcmillió hepatitisz B, illetve C vírussal fertőzött betegnek kell kezelésben részesülnie, hosszabb távon pedig, hogy 90 százalékkal csökkenjen az új vírusos hepatitisz fertőzések száma.
"Ezek ambiciózus célok, de a megvalósításukhoz szükséges eszközök már rendelkezésre állnak" - tette hozzá.
Werling Klára, a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének vezetője ismertette: a hepatitisznek öt altípusa van, amelyek közül az A és az E csak akut tüneteket okoz, a B és a D pedig általában együtt jár, és a B ellen van védőoltás. A hepatitisz világnap leginkább a C altípusról szól, hiszen ez a legveszélyesebb - mondta, hozzátéve: Magyarországon hetvenezer fertőzött lehet, közülük ötvenezren már krónikus májbetegségben szenvednek, azonban csak húszezernél ismerték fel a betegséget, és ebből is csak tízezret kezelnek.
Világos tehát, hogy a szűrés fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni, főként a veszélyeztetett csoportoknál: ilyenek az egészségügyi dolgozók, azok, akik 1992 előtt vért vagy vérkészítményt kaptak, akiknek tetoválásuk van, a droghasználók, és azok, akiknek magas a májenzim értékük - közölte. Magyarországon azonban nincsen szervezett szűrés hepatitisz C-re, még a terhes nőknél sem rutin az 1500 forintos célzott vizsgálat - tette hozzá.
Gógl Árpád, a Nemzeti Hepatitis C Fórum alapító tagja, korábbi egészségügyi miniszter azt emelte ki, hogy a hepatitisz elleni harc a daganatos megbetegedések számát is csökkenti, ugyanis ezek 15 százaléka vírusos eredetű, amiért nagyrészt a hepatitisz B és C a felelős. Álláspontja szerint mivel globális problémáról van szó, az Európai Uniónak is támogatnia kellene a tagországokat a betegség legyőzésében.
A hepatitisz világnapot a WHO kezdeményezésére tartják július 28-án annak emlékére, hogy 1925-ben ezen a napon született Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos, a hepatitisz B vírus felfedezője.
További érdekességekért, bátran keresse fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!
Forrás: szeniormagazin.hu/MTI | Kép: wikimedia.org
