A szerencsésebbeknél a fülzúgás átmeneti, és a hallójárat túlterheléséből fakad, illetve hamar meg lehet szüntetni. Ám a lakosság három-öt százaléka nem ilyen mázlista, őket az objektív és szubjektív fülzúgás valamely változata állandóan gyötri.

Objektív fülzúgás

Az első olvasatra közérthető és az orvosi szaknyelvhez mérten bugyuta kifejezés azt jelenti, hogy a zúgást nem csak a páciens, hanem orvosa is hallja. Az objektív fülzúgást nemcsak a beteg, de orvosa is hallhatja.

Kialakulásának oka általában a turbulens (örvénylő) véráramlás, - ami zörejhez hasonló hangokat produkálhat – és az izmok ritmusos összehúzódása.

Szubjektív fülzúgás

Az előbbivel ellentétben, csak a páciens hallja a zúgást, az orvos nem. Ez a fajtája gyakoribb a tinnitusnak (fülzúgás latin neve), és sokkal több dolog állhat a hátterében.

Gyakorta teljesen ártalmatlan dolog is kiválthatja, például a hallójáratban lerakódott fülzsír vagy idegen anyag, de átmeneti hallásvesztés is amit, például koncert vagy sokáig fennálló zajhatás indikál.

Komolyabb problémák is okozhatják, mint például az agy vérellátási zavara, ami az életkor előrehaladtával jelentkezik, vagy a fület érintő fertőzések egyike.

A középfülgyulladás és a fülkürthurut is kiválthat fülzúgást, amihez láz is társul. Egy kevéssé gyakori kór az ún. Menière-betegség, is hasonló panaszt produkál, amelyhez rohamokban jelentkező szédülés, ismétlődő halláscsökkenés is párosul.

Az állandó zúgás mögött azonban nem mindig a fület érintő behatások és betegségek állnak. Számos más szervet érintő dolog, például a magas vérnyomás, a vérszegénység, a pajzsmirigy-alulműködés, a fejet érő traumák (agyrázkódás, egyéb sérülések) is a lehetséges okok között szerepelnek.

Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet, akárcsak a nehézfémmérgezés vagy a túlzott alkoholfogyasztás során.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!