A cigarettás dobozok egytől egyig harsogják az üzenetet, a szenvedélyes bagózók mégis fittyet hánynak rá, s gyakran találkozni azzal a furcsa és paradox kifejezéssel, hogy a dohányzás és a daganat kialakulása között nincs kapcsolat. Legalábbis a legelvakultabb laikus szerint.

Azonban a gyakorlat más mutat. Hazánkban az összes haláleset negyede rákos megbetegedés következménye, ezen belül is minden negyedik eset tüdőrák. Utóbbit azért tartják a legveszélyesebbnek a daganatos betegségek között, mert hosszú ideig nem okoz különösebb tüneteket.

Hirtelen csap le, és a tünetek már azonnal észrevehetők: tartós köhögés, ziháló légzés, légszomj, vagy éppen elhúzódó tüdőgyulladás. Sok esetben mindez nem tűnik elegendőnek, hogy az ember orvoshoz forduljon, pedig a tüdőrákot minél előbb diagnosztizálják, a beteg életkilátásai annál jobbak, annál több az esélye a túlélésre. Javarészt a férfiakat érinti inkább, és az 50-70 éves korosztály a veszélyeztetett.

Köznyelvi tévedés?

A tüdőrák nem egyetlen betegség elvezése, hanem egy gyűjtőfogalom. A köznyelv azonban nem különbözteti meg a tüdőrák több mint húsz létező fajtáját. Mindazok ellenére sem, hogy típusai között szembetűnő különbségek fedezhetők fel.

Két alaptípus létezik: a kissejtes tüdőrák, amely az összes megbetegedés 20 százaléka, valamint a nem-kissejtes tüdőrák, amely a fennmaradó 80 százalékot jelenti.

A tüdőrák, ahogy a betegségek java része, megelőzhető, mert az 90-95 százalékban a dohányzás következménye. Az esetek kis részéért a radon gáz a felelős, amely urántartalmú talajból kerül a levegőbe.

Viszont a káros szenvedély elhagyásával, legalább a betegséget okozó legnagyobb rizikófaktor likvidálva lenne.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!