Az agyhártyagyulladás régies szóval agyláz, az agyhártyáknak vagy agyburkoknak, azaz a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedése, aminek kezelése azonnali orvosi segítséget kíván.

Azonban nem szabad összekeverni a szezont a fazonnal. Ugyanis agyhártyagyulladást több baktérium is okozhat, járványos agyhártyagyulladást, viszont csak egy a meningococcus. Sőt mi több ketté kell választani a kórokozó és a betegség előfordulását is, mert a kettő nem azonos.

Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa Póta György ennek kapcsán elmondta, hogy az emberek öt százalékának tünetmentesen él a torkában a betegséget kiváltó baktérium, ami egy másik fertőzés társulásakor tud a nyálkahártya mélyebb rétegeibe, majd áttételesen az agyba kerülni és szaporodni. Azaz a garatban megtalálható baktérium magától nem kezdi el vírusként felemészteni a szervezetet, csak akkor, ha több a vírusfertőzés kialakulásához ideális tényező (pl.: nyálkahártya sérülése, legyengült immunrendszer) is fennáll.

Hazánkban a baktérium "B" és "C" törzse okoz megbetegedést, évente 40-50 esetet jelentenek, és mindkét baktériumtörzs ellen van védőoltás. Egyelőre ezek nem ingyenesek, ám a január elsejétől született gyermekek két éves korig térítésmentesen juthatnak hozzá, valamint 2017-től a tinédzserek is a „B”- törzs elleni vakcinához. Jelenleg 25 000 forintot kell fizetni az oltásért, amit később még egyszer meg kell ismételni.

A fertőzés veszélyeztetett korosztálya a csecsemő vagy kisgyermek, valamint a 16-20 évesek, vagyis a serdülők és a fiatalok.

A betegség tünetei:

- csillapíthatatlan fejfájás
- csillapíthatatlan hányás
- magas láz (39-40 fokos)
- zavart tudat
- elesettség érzet
- izzadás
- merev tarkó és fekvés
- fénykerülés
- elváltozások a bőrön (bevérzések, gócok, lila foltok)

Az agyhártyagyulladás cseppfertőzés útján, tehát nyállal, tüsszögéssel, köhögéssel terjed. Főként a zárt közösségek, zsúfolt helyiségek ideálisak számára, például a fesztiválok, osztálytermek, stb.

A betegség lappangási ideje 2-10 nap, de a tünetek a gyakorlatban néhány óra alatt jelentkeznek.

Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ megbízott főigazgatója szerint viszont a betegség nem terjed könnyen, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa szerint pedig az agyhártyagyulladással kórházba kerülők közül nagyon kevesen vesztik életüket, a halálozási ráta akkor magas, ha a beteg nem kap időben ellátást.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!