A betegség nevét, a kórkép felállítójáról, Alois Alzheimerről kapta, aki ideggyógyászként 1907-ben elsőként dokumentálta a kórt. Ahogy teltek-múltak az évszázadok a betegség egyre ismertebbé, és kiismertebbé vált, ami ugrásszerű növekedésének is „köszönhető”.

2005-ben világszerte több mint 24 millió ember szenvedett demenciában, akik kb. 70 százalékát az Alzheimer-kóros betegek tették ki. Ugyan ez a szám öt évvel később 35 millióra növekedett, a jóslások szerint pedig 2030-ra mintegy 65 millió ember szenved majd demenciában, amely egyik leggyakoribb válfaja az Alzheimer-kór.

Az ugrásszerű növekedésre nincs magyarázat, a statisztikai megfigyelések 20 éves periodicitást rögzítettek. Magyarországon közel kétszázezer érintett van.

Előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, a 65 év felettiek kb. 5 százalékát, a 80 év felettiek kb. 20 százalékát érinti. Kiváltó oka pontosan nem ismert, a genetikai hajlamnak jelentős szerepet tulajdonítanak, de a környezeti tényezők (pl.: korábbi fejsérülések, magas vérnyomás, cukorbetegség depresszió) is hatással vannak a betegség felbukkanására. A genetikai és környezeti behatásokon túl egyes kutatások a szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tették, azaz az alacsonyabb jövedelmű és alacsonyabb iskolázottságúak esetében gyakrabban diagnosztizálható a kórkép.

A betegség hátterében az agy bizonyos területein kialakuló plakkok és zárványok állnak. A biztos diagnózist csak az agy szövettani vizsgálata jelenti, de vannak jelek, amelyek szemet szúrhatnak a rokonságnak.

Jelek és tünetek

A betegség felbukkanását bizonyos kognitív és nem kognitív jellegű elváltozások kísérik. Előbbiek az agyi, míg utóbbiak a lelki-személyiségbeli változásokra értendőek.

Kognitív kórtünetek

- emlékezetzavar
- döntés, figyelem zavarai, nehézségei
- beszédzavar
- a begyakorolt mozgások elvégzésére irányuló képesség elvesztése
- tárgyak, arcok fel nem ismerése

Nem-kognitív tünetek

- szorongás, félelemérzés, depresszió
- hallucinációk és Téveszmék
- nyugtalanság
- agresszivitás
- személyiség torzulása
- vegetatív zavarok

A betegségnek három szakasza van. Az első szakaszban enyhe, szinte észre sem vehető jelzések érkeznek, mint például a hanyatló memória, a visszahúzódás, érdektelenné válás, esetleg az idő-és tér nem megfelelő észlelése. A második szakaszban akadozó beszéd, a szavak keresése jellemző, valamint szétszórtság, bizonytalanság, mozgáskoordinációs zavarok, tájékozódási képesség elvesztése, és a nevek, találkozók elfelejtése is. A harmadik szakaszban már az arcfelismerés sem sikerül, a tájékozódási készség teljesen eltűnik, és a mindennapi tevékenységek végrehajtása is nehézsége okoz, sőt nem is képes rá (pl.: evés, öltözés). A beszéd megértése nehézkessé válik, a számokat nem ismerik fel, és a szavakkal történő önkifejezés is romlik.

A betegségre utaló jelek észlelését követően azonnal orvoshoz kell fordulni. Ugyan gyógyíthatatlan kórképről van szó, a családnak nagyon fontos szerepe lesz a továbbiakban.

További érdekességekért, bátran keresd fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!