A betegség, ami az emberek mellett az állatokat is veszélyezteti, a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok kórokozóval fertőzött kullancsok terjesztik. Nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban először részletesen leírták a felbukkanását és tüneteit (noha már a 20. század elejéről vannak leírásaink a tünetekről), a baktériumot pedig Willy Burgdorferről nevezték el, aki 1982-ben kullancsokból izolálta azt.
Nem a kullancstól kell félni, hanem attól, ha fertőzött
Fontos leszögezni, hogy a kullancs maga nem terjeszt fertőző kórt. Ebből adódik, hogy sohasem maga a kullancs okozza a megbetegedéseket, hanem az általa hordozott különféle baktériumok, vírusok, egysejtűek. De minden esetben azonnal ki kell szedni, ha a testbe fúródott. Ugyan a csípést követően nem fertőződhetünk meg, mert arra minimum egy nap szükséges, de jobb a békesség.
A kullancs csípést azonban nehéz észrevenni, mert az állat azt különleges érzéstelenítőjével fájdalommentessé teszi. Sokan ezért észre sem veszik, azt, és mire a betegség kialakul már a seb is begyógyult, így a tünetek oka sokszor nem egyértelmű. A Lyme-kóros betegek mintegy 30%-a nem vette észre a korábbi csípést. Fontos tudnivaló viszont, hogy a számos kullancsfajtából csak egy hordozza a Lyme-kór okozóját, azok közül sem mindegyik példány fertőzött, egy napon belüli eltávolítás esetén a fertőződés esélye minimális, ezért kullancs találása esetén sem kell törvényszerűen kialakuló betegségre gondolni.
Hol rejtőznek a kullancsok?
A kullancsok elsősorban füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparton a leggyakoribbak. A bokrok leveleinek a fonákján, vagy a fűszálakon várakoznak, onnan tapadnak bőrünkhöz vagy ruházatunkhoz, állataink szőrzetére (fűben fekvés és pihenés esetén értelemszerűen nagyobb az esély kullancs beszerzésére, mint erdei séta, gyors haladás esetén). Ezután megfelelő helyet keresnek sokszor a fejen, fül mögött, a testhajlatokban, egyfajta ragasztószerrel rögzítik magukat, majd pár napos vérszívásba kezdenek, ez alatt sokszorosára duzzadnak, majd eleresztik áldozatukat és elrejtőznek.
A betegség tüneteit felismerni nem egyszerű. Láz szinte sohasem jelentkezik, jellemző tünet viszont a bőrön a csípés helyén megjelenő kokárdaszerű bőrpír, a széli részén lassan terjed, és átmérője idővel akár az 50-100 millimétert is elérheti, valamint az erős égető érzés az ízületeknél. Ha a kokárdaszerű foltnak nem tulajdonítanak nehézséget, akkor az orvosok csak nagy nehezen ismerik fel, mert viszonylag ritka, és a többi tünete alapján könnyen félrediagnosztizálható. Jellemző tünetei még a feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés, görcsök.
Kutyák Lyme-kórja hullámzó lázzal, sántítással, általános állapotromlással jár, de a betegség a szívet is megtámadhatja. Fontos ezért az alapos kullancsvizsgálat, a túrázást, természetjárást követően.