Stroke az esetek döntő többségében akkor alakul ki, amikor az agy egy részén elzáródik egy ér, és megszűnik annak a területnek a vérellátása. A vérellátási zavar következtében kialakult oxigénhiány miatt az agy sejtjei károsodnak, és attól függően, hogy az agyi erek mely szakasza volt elzárva a vérellátástól, és mennyi időn belül érkezett meg a szakszerű segítség, különböző súlyosságú következményei lehetnek a stroke-nak.

Az egészen enyhe, alig észlelhető tünetektől a mozgás- vagy beszédkészséget érintő súlyosabb károsodásig, széles skálán mozoghatnak a stroke tünetei és következményei, a legsúlyosabb esetben akár halállal is végződhet.

Minden hatodik ember szenved el szélütést

A fejlett országokban a stroke a harmadik leggyakoribb halálozási ok a szívbetegségek és a daganatos betegségek után, és egyben az egyik leggyakoribb oka a felnőttkori rokkantságnak. Átlagosan minden hatodik ember szenved el élete során szélütést. A stroke mérhetően nagyobb valószínűséggel fordul elő 45 éves kor fölött, de bármely életkorban megtörténhet.

A következmények esetleges súlyossága miatt a stroke a beteg környezetére is jelentős befolyással lehet: a fizikai és szellemi képességek megváltozása kihathat a munkavégzésre, a másokról való gondoskodás képességére is. A tünetek és szövődmények kialakulása szempontjából igen nagy jelentősége van annak, hogy a stroke keletkezésétől számítva milyen hamar kezdődik meg a beteg ellátása és a szakorvosi kezelés.

Azoknak, akik rövid időn belül megfelelő ellátásban részesülnek, lényegesen jobbak az esélyeik a súlyos tünetek és szövődmények elkerülése vonatkozásában.

Hogyan lehetünk hatással a kockázati tényezőkre?

A stroke kialakulásában szerepet játszó legtöbb kockázati tényező ismert, és a nagy részére hatással lehetünk az életvitelünkkel, az étkezési szokásainkkal vagy éppen a gyógyszeres kezeléssel. Ezek a kockázati tényezők mindenkinél más súllyal szerepelnek, ezért a megelőzés szempontjából fontos, hogy tisztában legyünk a saját egyéni kockázatainkkal.

Ebben a „stroke-szűrés” segíthet, amely során az orvos ad tájékoztatást arról, hogy mely kockázatoknak vagyunk esetleg fokozottabban kitéve. A stroke kialakulásának valószínűségét növelik bizonyos szívritmuszavarok, más szívbetegségek, az agyi erek szűkülete, vagy akár a vér fokozott alvadékonysága. Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint mind hajlamosító tényező, de akár egy friss műtét is jelenthet kockázatot.

Az orvos segítségével az egyéni kockázati tényezők jellegétől függően az életmódbeli, étkezési szokásbeli változások, vagy gyógyszeres kezelés (pl. alvadásgátló szedése) a stroke kockázatának jelentős csökkenését eredményezhetik. A stroke-ról, éppen a gyakorisága okán, igen nagy ismerettel rendelkezik az orvostudomány, és nemcsak a már bekövetkezett esemény kezeléséről tudnak a szakemberek sokat, hanem a megelőzés lehetőségeiről is.

Minél jobban elterjednek ezek az ismeretek, annál inkább várható a stroke csökkenése a népességen belül, és annál kevesebb egyéni és családi tragédiát okoz ez a modern kori népbetegség.

Mit tegyünk, ha bekövetkezik a baj?

A stroke gyakorisága indokolja, hogy a lehető legtöbben tisztában legyenek azzal, hogy mit kell tenni, ha stroke-gyanús esetet észlelnek. A stroke tünetei a következők lehetnek:
• hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás,
• ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen),
• hirtelen kialakuló beszédértési vagy hangképzési zavar, szóformálási nehézség,
• hirtelen bekövetkező látászavar, kettőslátás, látótérkiesés, látásvesztés.