Hogy mitől fájhatnak az ízületek? Leginkább sajnos azok kopásától, az úgynevezett artrózistól. Magyarországon becslések szerint az emberek 15%-a szenved artrózisban, minél előrehaladottabb korban valaki, annál nagyobb a betegség kialakulásának esélye. De persze ez sem igaz mindig: előfordul, hogy kifejezetten fiatal embereket kell megoperálni, ha a betegség már előrehaladott. Tehát valójában az életkorunk még nem feltétlenül jelent garanciát artrózis ellen.

A normális ízület precíziós szerkezet. Ha működésébe hiba csúszik, az már az ízület nem megfelelő működéséhez vezet. Az ízületet általában két ízületi csontvég alkotja, melyek közül a domború az ízületi fej, a homorú az ízületi vápa.

Az ízületi csontvégeket porc borítja. A porc rendkívül rugalmas szövet, mely viszonylag kevés porcsejtből, s a sejtek közti rostokból és alapállományból áll. Az ízületi porc rendkívül rugalmas lökhárító, mely a hirtelen jelentkező hatalmas erőbehatások (pl. ugrás, esés) hatására összenyomódik, majd nyugalomban visszaugrik eredeti vastagságára.

A növekedés befejeztével a porc nem kap vérellátást, táplálását az ízületi folyadék biztosítja. Ezt az ízületi csontvégeket összetartó ízületi tok ízület felé eső részén található ízületi belhártya termeli. Az ízületi folyadék az ízületi porcfelszínek közt helyezkedik el, folyadéktartalma alkalmazkodik az ízület terheléséhez, s a terhelés során is biztosítja az ízfelszínek szinte súrlódásmentes mozgását. Az ízületi folyadék rendkívül kis mennyiségű, a legnagyobb ízületünkben, a térdízületben sincs normális esetben 0,5–1,0 ml-nél több. Az ízületet külső és belső szalagok erősíthetik, valamint félhold alakú porcképződmények is alkothatják. Ilyenek a térdízületben lévő meniszkuszok (porcgyűrű), melyek gyakran sérülhetnek. Sok ízületet, így például a térdet izmok is stabilizálják. Ez azért fontos, mert ha az izom nincs tréningben, alul van terhelve, az ízület instabillá, sérülékennyé válik.

Mi fáj valójában? 
Miután az ízületi porcban sem erek, sem idegek nincsenek, ezért a porc nem fáj. Fájhat azonban a porc alatti csont, az ízületi belhártya, az ízületi tok, a szalagok, s az ízületi csontvégeken tapadó inak tapadási helyei a csonthártyán. Fontos tény, hogy az ízületi porc rendkívül korlátozottan tud regenerálódni. Kis- és nem túl mély porcsérülések – ha nem is teljes értékű porccal – de telítődhetnek, a nagyobbak és mélyebbek azonban nem. Ezért igen fontos, hogy az ízületi sérülések pontos, szakszerű ellátása megtörténjék akkor is, ha nem járnak töréssel. A porckopásban, más néven artrózisban szenvedő betegek esetében az ízületeken található, az azokat borító porc vékonnyá válik, széttöredezik, végül fokozatosan felszívódik.

A porckopás okai
A pontos ok – mint annyi más betegség esetében -  nem ismert. Valószínűleg több tényező együttes hatása, így genetikai tényezők, fokozott terhelés és az ízületek sorozatos, panaszt esetleg nem is okozó sérülései (nehéz munka, versenyszerű sport, öregedés, izomgyengeség, célszerűtlen reflexek) idézik elő.

A porckopás leggyakoribb tünetei
Az artrózis okozta fájdalomra jellemző, hogy terhelésre, mozgásra jelentkezik, nyugalomban szűnik. Gyulladásos stádiumában azonban nyugalomban is van fájdalma a betegnek. Jellemző az artrózisra az ún. „indítási” vagy „megindítási” fájdalom. Ez azt jelenti, hogy hosszabb fekvés vagy ülés után a beteg nehezen kel fel, indul el, s az első néhány lépés nagyon fájdalmas. Ezt követően azonban az artrózisos ízület bejáródik, a beteg könnyebben, kevesebb fájdalommal jár.

Az artrózisos ízület deformitása lehet a betegség első tünete. Ilyen a középkorú nők térdének elformátlanodása, és a Heberden csomók, melyek az ujjak körömpercének peremén nőnek. Ezek a deformitások kemény, csontos tapintatúak, kezdetben azonban röntgenfelvételen nem láthatók. Először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületek peremén, melyek később elcsontosodnak. Ezek a csontkinövések az artrózis első jelei a röntgenfelvételen. Jelentkezhet az ízület vagy az ízület környéki nyáktömlők duzzanata. Gyulladást okozhat az artrózisos ízület túlterhelése, sérülése, lehűlése vagy fölmelegedése is, illetve nem ritkán mészkristályok felszabadulása a porcból.

Megoldás: fizioterápia, gyógytorna, gyógyszeres kezelés, műtét
A legtöbb eredményt a szakember által betanított gyógytorna rendszeres otthoni végzésétől várhatunk. A gyógytorna igen fontos feladata az ízületet stabilizáló izmok erejének javítása, a zsugorodott izmok nyújtása, a mozgáspálya minden irányú növelése. Jó hatású az úszás és a víz alatti torna is. A víz tehermentesített közegében csökken a fájdalom, javul az ízület mozgékonysága.

Sokat segít a túlsúly csökkentése, ez különösen a térdarthrosisos beteg számára lehet hatékony, de más alsó végtagi arthrosisban is segíthet.
A gyógyszeres terápiában a porcvédő szerek játszanak fontos szerepet:  sokféle kapható és nemcsak a porcképződést segítik, de enyhe fájdalomcsillapító hatással is bírnak. Ami fontos, hogy gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket ne magunktól, vagy a „szomszéd néni” ajánlásai alapján vegyünk, hanem megfelelő diagnózis megállapítása után, a kezelőorvosunkkal egyeztetve kezdjük el a szedését.
Abban az esetben azonban ha a fájdalomcsillapító gyógyszerek nem hatnak, ortopédiai műtétre kerülhet sor. Ennek során a széttöredezett, egyenetlen porcfelszínt lecsiszolják, a levált porcdarabokat eltávolítják az ízület üregéből. Ha olyan mértékű a porckopás, hogy szinte nem marad ép felszín az ízületben, akkor végleges megoldásként ízületi protézist kell beültetni.