A kísérlet során John Axelsson ideggyógyász és alvásszakértő csapata a vizsgálat önkéntes résztvevőibe kólibaktériumot fecskendezett, amely gyulladásos reakciót váltott ki. Egy kontrollcsoport placebót kapott, majd két órával az injekció beadása után mindkét csoport tagjait lefotózták. A kutatók eredményeiket a Proceedings című szaklapban mutatták be.
Hamar kiszűrték a betegeket
Egy másik, kívülálló csoport tagjainak néhány másodpercnyi idejük volt arra, hogy megállapítsák, a képen szereplők betegek vagy egészségesek. Az eredmények szerint a tesztszemélyek 81 százaléka helyesen ismerte fel a betegeket. A szakértőket az is érdekelte, a fotók pontosan mely részlete vezet a diagnózishoz.
A fényképeket újból megmutatták a résztvevőknek és rákérdeztek a betegségre utaló különböző jelekre, mint a halványodó ajkak, sápadt arcszín, foltos vagy fénylő bőr, lefelé mutató szájszeglet, duzzanatok vagy vörös szemek. A foltos vagy fénylő bőr kivételével minden jellemző olyan tényező volt, amely a betegség felismerését szolgálta.
Túlzottan kerüljük a beteg és a fogyatékos embereket
A betegek felismerése, különös tekintettel a fertőző betegségekre, óriási biológiai előnyöket jelent – hangsúlyozták a tudósok. Kiemelték azonban, hogy a pusztán vizuális elemzésen alapuló megfigyelés hibás is lehet, hiszen a szomorú és fáradt arcok is tűnhetnek betegnek. Ez egybevág azokkal a korábbi tanulmányokkal, amelyek szerint a fáradt emberek társaságát gyakran kerülik. A látható fogyatékosság gyakori megbélyegzése is a túlzott betegségelkerülő mechanizmusból származik – írták a tanulmányban.
További vizsgálatok szükségesek a témában
A szakértők a tervek szerint tovább kutatják, hogyan ismerhetők fel a beteg emberek. Feltételezésük szerint például a test illatai vagy a mozgás megfigyelése is sokat segíthet ebben. A továbbiakban azt is vizsgálni kell, hogy ezek a képességek fejleszthetők-e.
A jövőbeli kutatásoknak azt kell vizsgálniuk a tudósok szerint, milyen mértékben vágnak egybe a betegségre utaló arckifejezések az olyan alapvető emberi érzelmekkel, mint az aggodalom vagy a félelem, és hogy az emberek milyen gyorsan kezdenek embertársaiknál a betegség jelei után kutatni.