Jump to content

Egyre gyakoribbak a gyulladásos bélbetegségek

2018. 05. 30. 12:00

Egyre súlyosabb tünetekkel, és egyre korábbi életszakaszban jelentkezik a gyulladásos bélbetegség a hazai lakosság körében. Ezek közül a Chron-betegség és a fekélyes vastagbél gyulladás a leggyakoribb, mintegy 45 ezer embert érint. A korai felismerés azért lehet fontos, mert az időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel és az életmód helyes megválasztásával javulhat a betegek életminősége.

 

Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense az M1 aktuális csatorna műsorában elmondta, hogy a szájtól a végbélig több szervet is érintő betegség kialakulásában az is szerepet játszhat, hogy a szülők túlzottan óvják gyerekeiket a kórokozóktól, amelyekre a szervezet, – amikor később találkozik velük –, kórosan reagál.

A docens elmondta, hogy a hasi diszkomfortérzet esetén a páciensek sokszor allergiára, túlevésre gyanakodnak, ezért jellemző, hogy csak a súlyosabb tünetek jelentkezésekor fordulnak orvoshoz, így akár éveket is késhet a diagnózis felállítása.

A Crohn-betegség hasmenéssel, hasi fájdalommal és fogyással jár, a fekélyes vastagbélgyulladás leggyakoribb tünete pedig a véres hasmenés. Utóbbit hamarabb tudják diagnosztizálni, mert ezzel hamarabb mennek az emberek orvoshoz – tette hozzá.

Hangsúlyozta, ezek a betegségek teljesen nem gyógyíthatók, de kezeléssel megelőzhető a további szövődmények, például bélösszenövés, bélátfúródás kialakulása.

A kórképek súlyos és enyhe lefolyásúak is lehetnek. Korábban főként a 25-40 év körüli felnőttek között fordult elő nagy számban, de az elmúlt évek tendenciája alapján egyre több fiatalt érintenek: a betegek 10-15 százaléka gyerekkorú, és 50 éves kor felett is jelenetezhetnek súlyos tünetek, holott korábban erre a korosztályra a betegségek enyhébb lefolyása volt jellemző tette hozzá. A Semmelweis Egyetemen mint speciális gyógyszerek adására jogosult centrumban évente több ezer gyulladásos bélbetegségben érintett páciens kezelése történik – számolt be a docens.

A Crohn-betegség pontos oka ismeretlen tájékoztatott Dr. Miheller Pál, aki hozzátette, hogy bár nem örökletes, de létezik rá bizonyos genetikai fogékonyság. A fekélyes vastagbélgyulladás esetén pedig feltehető, hogy veleszületett vagy az élet során szerzett hajlamhoz társul valamilyen kiváltó tényező, például fertőzés vagy stressz.

Összességében elmondható, hogy civilizációs betegségről van szó, amit a helyes életmód megválasztásával sem lehet feltétlenül megelőzni, ugyanakkor a diagnózis felállítása után számos dologra kell odafigyelnie a betegeknek. Ilyen például a dohányzás elhagyása, mivel a cigaretta a Crohn-betegségben hasonlóan káros hatással bír, mint a tüdő esetén.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a diétával megvont tápanyagokra szüksége van a szervezetnek, ezért hosszú távon nem ajánlja. A vitaminok pótlására pedig különösen oda kell figyelni, mert a gyulladás sokszor a bélnek azon a részén keletkezik, amely a vitaminok felszívódásáért felelős.

(Forrás: szeniormagazin.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)