Valójában elég régi az az elmélet, amely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában. Már az ötvenes években felvetődött, ám az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe – mondta Benjamin Readhead, a tanulmány vezető szerzője, az Arizonai Állami Egyetem kutatója.

Readhead és kutatócsoportja eredetileg nem vírusokat keresett, hanem olyan agyi hálózatokat vizsgált, amelyeket létező gyógyszerekkel újra lehetne indítani, hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni.

A tanulmányban – amely az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el – a kutatócsoport közel ezer mintát elemzett, amelyek között Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen elhunytak szövetei is egyaránt megtalálhatók voltak.

Átrostálták a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciákat – mintákat –, és azonosították, melyek közülük az emberi és a nem emberi gének. A nem emberi génmintákat összevetették több mint ötszáz vírus génjeivel.

Noha az Alzheimer-kór vírusos vagy bakteriális eredetéről alkotott elméletek nem túl népszerűek a tudományos életben, volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között. Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki.

A kutatók szerint nem meglepő a herpeszvírusok jelenléte az agyban, mivel ezek a kórokozók szinte minden ember szervezetében megtalálhatók. A vizsgált agyszövetminták 40-50 százalékában mutatták ki őket, az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben. Ennyi azonban nem elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt.

Nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra. A vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között vagy felgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását – tette hozzá Readhead.

A vírus szerepének kiderítése további kutatásokat igényel.