Ezért van szükség rendszeres vércukor ellenőrzésre
A cukorbetegek esetén nagy jelentősége van a rendszeres és helyes vércukormérésnek. Ezzel egyrészt nyomon követhető az állapot alakulása, tisztába kerülhet a beteg az éhomi vércukor szintjével, valamint képet kaphat arról, hogy étkezések után mennyivel nő meg a vércukorszint. Erre azért van nagy szükség, mivel így nem csak a megfelelő gyógyszer/inzulin dózis állítható be, de le tudja ellenőrizni, vajon ideális-e az étrendje, életvitele, terápiája. A vércukormérés további pozitívuma, hogy azonnali információt kaphat a pillanatnyi glükóz szintről, és megtudhatja, hogy az a normál tartományon belül van, vagy esetleg hipo/hiperglikémia áll fenn. Sajnos az alacsony és magas vércukorszinteknek nem mindig és nem mindenkinél vannak egyértelmű tünetei, így már a legkisebb közérzetromlás esetén érdemes vércukrot mérni, hogy megtudja mennyi az aktuális vércukor szintje.
Mindezeken kívül a rendszeres vércukormérésnek van még egy igen hasznos oldala, mégpedig az, hogy ezáltal kideríthető, hogy mi is áll a nem megfelelő HbA1c érték hátterében. (A HbA1c egy olyan laboratóriumi adat, mely 6-8 hétre visszamenőleg jelzi az átlagos vércukorszintet. Általában a cél értéke 7 százalék alatt elfogadható cukorbetegségben.) Előfordulhat ugyanis, hogy ha valaki csak ritkán mér glükóz szintet, annak eredménye nincs összhangban a kapott magas HbA1c értékkel. A vércukormérés gyakoribbá tételével lehetővé válhat annak kiderítése, hogy vajon mi is okozza a kóros értéket (pl. diéta hiba, nem megfelelő gyógyszer/inzulin dózis, mozgáshoz kapcsolt eltérések, stb..) Fontos, hogy a diabétesz szakápolóval vagy kezelőorvossal ellenőrizzék a vércukormérés helyes kivitelezését, illetve időszakosan összehasonlító mérés is történjen a laboratóriumi vércukorméréssel a vércukormérő pontosságának megállapítása céljából. Ezt a rendszeres diabetológiai vizitek alkalmával el lehet végezni, oktatni lehet a pácienst a vércukormérésre, a kezeléshez igazított megfelelő gyakoriságú és mintázatú vércukormérésre.
Hogyan is kell szakszerűen megmérni a vércukrot?
A vércukormérést bár a nap bármely időszakában lehet kivitelezni, mégis vannak olyan időpontok, amikor mindenképp szükség van rá, és a kapott eredményt a vércukornaplóba fel kell jegyezni, és a kezelőorvosnak megmutatni a konzultációk során. Nagyon fontos, hogy nem csak az inzulin kezelést kapó betegeknek, de az életmódterápiával és a gyógyszerrel kezelt pácienseknek is elengedhetetlen a rendszeres önellenőrzés.
Életmódterápiával (diéta és mozgás)kezelt betegek
Havonta 1-2 alkalommal érdemes az éhgyomri vércukrot ellenőrizni, vagy párban megmérni a reggeli előtti és a reggeli utáni 90 perces értéket.
Nem hipoglikémizáló kezelésben részesülő betegek:
Azok a gyógyszerek tartoznak ide, melyek használata kapcsán a kórosan alacsony vércukorérték (hipoglikémia) kialakulásának kockázata minimális. Ezek hatóanyagok szerint a következők: metformin, gliptin (DPP–4 gátló), gliflozin (SGLT–2 gátló), alfa-glükozidáz gátló tablettás készítmények, és az injekciós formában elérhető GLP–1 analóg gyógyszerek.
Akik ilyet használnak azoknál hetente két alkalommal érdemes ellenőrizni az éhgyomri vércukrot és havonta egy két alkalommal az étkezés utáni 90 perces értéket is. Terápia módosítás, beállítás kapcsán ennél gyakoribb vércukor önellenőrzés is szükséges lehet.
Hipoglikémizáló tablettás kezelés esetén:
A szulfonilurea típusú vegyületek (glibenclamid, glimepirid, gliclazid) az inzulin-elválasztás fokozása révén kórosan alacsony vércukorszintet okozhatnak, ezért ilyen gyógyszert szedő betegeknél érdemes gyakrabban, és néha éjjel is vércukorszintet mérni az esetleg tünetmentes hipoglikémia felismerése érdekében.
(Fontos tudni, hogy ilyen kezelések esetén a tesztcsíkok megvásárlásához nem jár társadalom biztosítási támogatás, csak teljes áron vehetők meg.)
Lefekvés előtt adott napi egyszeri inzulinkezelés esetén
Napi 1-2 mérés javasolt: érdemes az éhgyomri vércukrot minden nap meghatározni beállítás kapcsán, mert az értékektől függően módosítható az inzulin kezelés. E mellett javasolt hetente egy-két alkalommal ellenőrizni a reggeli étkezés utáni vércukrot is. Szorgalmasak havonta egyszer az ebéd előtt-ebéd utáni páros mérést is elvégezhetik, vagy ugyanígy a vacsora előtt és vacsora utáni páros mérést is.
Napi kétszer kevert inzulin adása esetén
Napi 2 mérés javasolt átlagosan: alapelv az inzulin beadások előtti vércukorszint meghatározása, de itt is érdemes időnként a reggeli előtt és utáni páros mérés, illetve az ebéd előtt és után, valamint vacsora előtt és utáni páros mérést megtenni heti egy alkalommal. Amennyiben fennáll az éjjeli hipoglikémia gyanúja, akkor időnként éjjel 2-3 óra körül is mérjen vércukrot.
Napi 3 inzulin adása esetén
Napi 3 mérés javasolt: általánosságban az inzulin beadását megelőzően érdemes vércukrot mérni, de itt is hasznos lehet az étkezés utáni ellenőrzések beiktatása páros mérések formájában, pl. 1. nap reggeli előtt/után, 2. nap ebéd előtt/után, 3.nap vacsora előtt/után, végül lefekvés előtt. (Utána a sorozat elölről kezdődik)
Intenzív inzulinkezelés esetén
Napi 5-6 mérés: minden inzulinadás előtt. Amennyiben nem lefekvés előtt adja az éjjeli bázis inzulint, akkor lefekvés előtt is javasolt vércukormérést végezni. Mindezeken kívül naponta egyszer valamely étkezést követően is szükséges, továbbá hetente egyszer éjjel 2-3 óra közt.
Amennyiben ingadozó a vércukor értéke, és sokáig nem megfelelő a HbA1c értéke, úgy érdemes lehet szöveti glükóz monitorozáson részt vennie, ugyanis ekkor lényegen több információt lehet kapni a gyakoribb glükóz meghatározás miatt- tanácsolja Bibok György.
Ezek a mintázatok csak egy lehetséges változatot mutatnak, melytől természetesen el lehet térni. Feltétlenül kérdezze meg kezelőorvosát, hogy milyen gyakorisággal, és mely időpontokban ellenőrizze otthon a vércukrát.
Mikor van szükség gyakoribb mérésre?
• panaszok esetén
• rossz HbA1c érték esetén
• betegség esetén
• plusz testmozgás, stressz, megerőltetés esetén
• ingadozó vércukor kapcsán
• külföldi utazás során