Több mint 300 ezer ember adatait tartalmazzák azok a tanulmányok, amelyeket a Tokiói Egyetem tudósai elemeztek, eredményeiket az Európai Diabétesz Társaság (European Association for the Study of Diabetes) müncheni ülésén ismertették csütörtökön.

A kutatók azt találták, hogy akik 60 percnél hosszabb ideig sziesztáztak, azoknál 45 százalékkal nagyobb volt a cukorbetegség kockázata a napközben egyáltalán nem alvókhoz képest.

Nem találtak ilyen összefüggést, ha a napközbeli alvás 40 percnél rövidebb volt.

A tanulmány készítői szerint az éjszakai alvászavar is lehet a hosszú szieszta oka, a rossz álmot az alváskor jelentkező apnoé, vagyis légzéskimaradás is előidézheti. Ez az alvászavar növelheti a szívroham, az agyvérzés és a szív- és érrendszeri problémák, valamint az anyagcsere-betegségek, köztük a 2-es típusú diabétesz kockázatát.

A munka vagy az életmód miatt kialakuló alváshiány fokozhatja az étvágyat, ez pedig növelheti a cukorbetegség esélyét. Az is lehetséges, hogy a rosszabb egészségi állapotú emberek, valamint azok, akik a diabétesz korai stádiumában vannak, hajlamosabbak nap közben hosszabbat aludni.

A rövidebb szieszta inkább fokozta az éberséget és javított a mozgáson - mondták a kutatók.

Naveed Sattar, a Glasgow-i Egyetem belgyógyász-professzora szerint sok bizonyíték támasztja alá, hogy létezik valamiféle kapcsolat az alvászavarok és a diabétesz között.

"Valószínű, hogy azok a kockázati tényezők állnak a hosszú napközbeni alvás mögött, amelyek a cukorbajt is okozzák, ez pedig azt jelenti, hogy a kiadós szieszta a diabétesz korai figyelmeztető jele lehet" - mondta el Sattar a BBC-nek, ám hozzátette, hogy az ok-okozati viszonyt további kutatásoknak kell feltárni.