Jump to content

A visszér több mint esztétikai probléma

2019. 03. 26. 11:30

A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság ismét megszervezi a magyarországi Érbetegségek Napját. A szervezők országszerte négy helyszínen várják tanácsadással, rizikófelméréssel és tájékoztató kiadványokkal az érintetteteket és érdeklődőket.

Az európai „PAD and Vascular European Days” kezdeményezés részeként a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság március 21-én tartja a magyarországi Érbetegségek Napját.

A nemzetközi kampány az idei évben az alsóvégtagi érszűkület és a visszérbetegség vizsgálatára fókuszál. Az alsó végtagi verőérszűkület Magyarországon több mint 400.000 embert érint – tájékoztat a társaság.

Az adatok riasztók: hazánkban háromszor annyi az érszűkület miatt végzett amputáció, mint az európai átlag, ezek egy része elkerülhető lenne tudatos életmóddal és kellő odafigyeléssel.

Az orvosok szerint a betegség sokáig felismerés nélkül maradhat, részben a betegségre jellemző típusos tünetek hiánya, részben a hasonló tüneteket produkáló egyéb megbetegedések miatt.

Az alsóvégtagi verőérszűkület esetén előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás alakul ki.

Az alsó végtagi érszűkület legfontosabb kockázati tényezői: a kor, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség, de emellett a kockázat kapcsolatban áll az életmóddal, pl. dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, valamint örökletes tényezők is szerepet játszanak.

Az érszűkület tehát a lábakban lévő verőerek – artériák, amelyek a szívből a sejtek felé szállítják a vért – betegsége, ami ugyanolyan betegség, mint a szívkoszorúerek vagy az agyi erek érelmeszesedése.

A visszérbetegség előfordulása nagyon gyakori, egyes felmérések szerint akár a felnőtt lakosság 60 százaléka is érintett lehet a betegségben, különösen a fejlett országokban. A vénás betegségek, illetve a krónikus vénás elégtelenség előrehaladottabb stádiumai a népesség mintegy 5 százalékát érintik, a krónikus vénás betegség végstádiumainak – aktív és gyógyult vénás fekélyek előfordulása 1-2%.

A súlyos vénás elégtelenség a végtag elvesztéséhez vagy halálhoz is vezethet. A súlyos vénás betegség, az érintetteknél szorongáshoz vezethet, és jelentős terhet jelent az egészségügyi erőforrások tekintetében is. A legfontosabb kockázati tényezők az életkor, a nem, mivel nőknél gyakrabban fordul elő, az elhízás, és a családi hajlam.

A tünetek közé tartozik a fájdalom, nehézlábérzés, láb-fáradtság, görcsök, viszketés, égő érzés, duzzanat és nyugtalan láb szindróma. A betegség jelei lehetnek a hajszálértágulatok, a kisebb vénatágulatok és a varikózus vénák, az ödéma, az olyan bőrelváltozások, mint a pigmentáció, bőrgyulladás, a bőr elvékonyodása és végül fekélyek kialakulása.

A krónikus vénás betegség a lábakban lévő vénák betegsége, amelyek a sejtek felől a szívbe szállítják vissza a vért.  Ritkán veleszületett rendellenességek állnak a hátterében.

(Forrás: szeniormagazin.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)