2019-ben első három hónapjában 795 mumpszbeteget jegyeztek fel, szemben a tavalyi egész évi 1031 esettel.
Mivel a legtöbb megbetegedést egyetemeken észlelték, a szakemberek szerint az egyetemekre érkezett fiatalok érintkezésével magyarázzák az esetek számának növekedését.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mostani egyetemisták akkor születtek, amikor az 1900-as évek végén, kétezres évek elején magasra hágott az MMR-oltásellenesség az után, hogy Andrew Wakefield gasztroenterológus 1998-ban egy neves orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányában arról írt, hogy a kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR oltás autizmust okozhat, és eltanácsolta a szülőket gyermekeik beoltásától. Így az átoltottság abban a korosztályban visszaesett az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Európában is.

A tanulmányról később kiderült, hogy szerzője nemcsak tévedett, de meg is hamisította az adatokat, és azóta számos nagyszabású tanulmány kimutatta, hogy a védőoltások okozhatnak bizonyos mellékhatásokat, de a komoly mellékhatás igen ritka és nincs közük az autizmushoz.

A kanyaróbetegek száma is nőtt Angliában, London, Kelet- és Északnyugat-Angliában, ahol az első negyedévben 231 esetet jegyeztek fel.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május elején adott ki figyelmeztetést a kanyaró miatt, ugyanis Európa-szerte több mint 34 ezren fertőződtek meg a betegséggel 2019 első két hónapjában.

A védőoltás bevezetése előtt a mumpsz egyike volt a leggyakoribb gyermekkori fertőző betegségnek. A cseppfertőzéssel terjedő betegség igen ragályos, a fertőzésnek kitett fogékony emberek fele megkapja. A betegség tünete a fültő körüli fájdalom és duzzanat, a fültőmirigy és más nyálmirigyek (nyelv alatti mirigyek, állkapocs alatti mirigyek) is megduzzadnak. A beteg fejfájásra, torokfájásra, általános gyengeségre panaszkodik. A mumpsz jóindulatú betegség, általában egy-két hét alatt spontán lezajlik, de lehetnek súlyos szövődményei, mint férfiaknál a heregyulladás, ami nemzőképtelenséghez vezethet.