„A pajzsmirigy egy belső elválasztású szerv, ami az agyalapi miriggyel van összefüggésben, és a nyelőcső két oldalán helyezkedik el” – mondta Lévay Bernadett sebész, onkológus, pajzsmirigy specialista a Duna Család-barát című műsorában. Hozzátette, a pajzsmirigy hormon befolyásolja az anyagcserét, a szexuális életet, és a szívműködésre is kihat.

Pajzsmirigy betegség több okból is kialakulhat: öröklés útján, bizonyos autoimmun betegségek nyomán, a fokozott stressz hatására, illetve  túl kevés jódfogyasztás esetén.

„A pajzsmirigynek két különböző megbetegedési típusa van, a pajzsmirigy megnagyobbodás, illetve a különböző daganatos megbetegedések, amelyek befolyásolják a hormon termelődését, ezáltal eredményezhetik a mirigy alul- és túlműködés” – mondta Lévay Bernadett.

A nem daganatos pajzsmirigy betegségek leggyakoribb formája a pajzsmirigy megnagyobbodás, más néven golyva. Kialakulásának leggyakoribb oka az alacsony jódbevitel.

Lévay Bernadett elmondta, a pajzsmirigy alulműködés tünete lehet a fáradékonyság, a hajhullás, a töredezett köröm, illetve a gyakori székrekedés. Hozzátette, pajzsmirigy alulműködéssel diagnosztizált betegek esetében sokkal nehezebb a súlyvesztés is.

Pajzsmirigy túlműködés esetén heves szívdobogás, verejtékezés jelentkezik. Emellett „hiába esznek sokat a betegek folyamatosan fogynak, nehezen tolerálják a meleget” – mondta Lévay Bernadett. Hozzátette, pajzsmirigy túlműködés esetén is jelentkezhet a hajhullás.

Lévay Bernadett felhívta a figyelmet arra, hogy a rendellenes pajzsmirigyműködés esetén mindenképp endokrinológushoz kel fordulni. Hozzátette, pajzsmirigy alulműködés esetén a betegek három, illetve hathavonta kontrollra kell járjanak. Az endokrinológusok a vizsgálatok során egy laborpanelt készítenek, amely alapján beállítják, hogy mekkora adag pajzsmirigyhomon bevitel szükséges.

„A daganatos pajzsmirigy megnagyobbodás esetén azonban a műtéti beavatkozás elkerülhetetlen” – mondta Lévay Bernadett.