A sclerosis multiplex (SM) krónikus, a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége, melynek következtében károsodnak az idegsejtek és az idegsejteket körülvevő, úgynevezett myelin. Döntően fiatal felnőttkorban jelentkezik, és az esetek felében a visszafordíthatatlan szövetkárosodás miatt rokkantsághoz vezet. 

Az SM pontos oka nem ismert, valószínűleg kialakulásában több tényező játszik közre. A tünetek, attól függően, hogy a gyulladásos góc az idegrendszernek épp melyik részét érinti, nagyon különbözők lehetnek.

A Duna Televízió Család-barát műsorában Sátori Mária neurológus főorvos kifejtette, a betegség a tünetei közé tartozik többek között a járási nehézségek észlelése, vakság – akár mindkét szemre –  vagy bénulás érzése.

Az általánosan eluralkodó fáradtság, ami a fizikai aktivitástól vagy épp pihentségtől teljesen függetlenül jelentkezik, a beteget képtelenné teheti önmaga ellátására is, valójában a leggyakoribb panaszok egyike. 

A kezdeti szakaszban minimális tüneteket érezhet a beteg, később jelentkeznek a komolyabb tünetek is. Kezdeti stádiumban a betegség szteroidokkal kordában tartható, a tüneteket vissza lehet szorítani, de ennek feltétele a betegség időben való kezelése.

Többféle SM-típus van. A leggyakoribb az a forma, amikor „különböző rosszabbodások” vannak. A főorvos példaként említette, amikor a beteg reggel úgy kel fel, hogy nem tud lábra állni. Ezek a tünetek még megfelelő kezeléssel visszaszoríthatók.

A betegség leggyakrabb 20 és 40 éves kor közötti emberek esetében alakul ki, de nem ritka, hogy idősebb, sőt, fiatalabb korban is kialakul. A betegséget leggyakrabban a Lyme-kórral keverik össze.

A diagnosztizálást egy MR-vizsgálattal szokták kezdeni, ahol azonnal láthatóvá válnak a gócok, illetve legalább két, a betegségre jellemző tünetnek kell jelentkeznie, hogy egyértelműen kimondható legyen, a beteg sclerosis multiplexben szenved.