Egy nemrégiben megjelent amerikai kutatás szerint az agyunk árulkodik depresszióra való hajlamunkról, méghozzá nem is akárhogy. Azoknál, akik hajlamosabbak az átlagnál jobban a depresszióra, és családban visszamenőleg is ez a helyzet, azoknál kevesebb az agyi kéregállomány a jobb oldalon, azon a részen, ahol az Alzheimer-kórnál is hiány mutatkozik.

A megállapítást a képalkotó eljárással végzett diagnosztika során kapott eredményekből vonták le a kutatók, miszerint 28 százalékos elvékonyodás figyelhető meg a jobboldali kéregállományban azoknál az embereknél, akik felmenői között epresszió fordult elő, azokhoz képest, akiknél nem.

Az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban 131, hat és 54 év közötti ember agyfelépítését elemezte Bradley Peterson, a Columbia Egyetem orvosi központjának munkatársa és kutatócsoportja. A kutatást vezető Bradley Peterson elmondta, hogy az agykéreg jobboldali elvékonyodását csak a depresszióra való családi hajlammal tudták kapcsolatba hozni. A vizsgálat során depresszióval diagnosztizált embereknél ugyanezt az agyi különbséget tapasztalták.

"Mivel a korábbi biológiai vizsgálatok viszonylag kis számú olyan emberre vonatkoztak, akik már depressziósak voltak, megállapításaik nem adhattak választ arra, hogy ezek a különbségek a depresszió okai vagy következményei" - magyarázta Peterson. A kutató úgy véli, a jobb oldali agykéreg elvékonyodása azáltal növelheti a depresszió kockázatát, hogy rontja az egyén képességét, mellyel a többi ember szociális és érzelmi jeleit értelmezi.

Az emlékezetet és a figyelmet felmérő teszteket is végeztek a tanulmányban résztvevőkkel. Ezekből arra a következtetésre jutottak, hogy minél kevesebb volt az agyi kéregállománya valakinek, annál gyengébben teljesített mind a memória-, mind a figyelemteszteken.

Peterson szerint eredményeik azt jelzik, hogy a figyelemhiány kezelésére alkalmazott stimulálószerek hasznosak lehetnek egyes páciensek depressziójának kezelésében is.