Habár a hivatalos bejelentés a koronavírusról csak egy éve történt, a Lancet orvosi folyóirat tanulmánya szerint az első ismert páciensnél a betegség tünetei 2019. december 1-jén jelentek meg a kínai Vuhanban.

A kezdetek

2019. december 31-én a kínai egészségügyi hatóságok ismeretlen etiológiájú tüdőgyulladás-járvány kitöréséről tájékoztatták az Egészségügyi Világszervezetet (WHO). 2020. január 5-én a WHO pekingi regionális irodája értesítést kapott Vuhanból ismeretlen okú tüdőgyulladásos betegek csoportjáról.

A vírus kezdetben csak a kínai tartományban tombolt, ahonnan annak ellenére terjedt tovább az egész világra, hogy január 23-án Vuhant, egy nappal később pedig összesen 18 várost és 56 millió embert helyeztek karantén alá.

A koronavírus azonban addigra már megjelent Európában és a világ más részein. A helyzet február végére kezdett kritikussá válni, Olaszországban például február 24-én vesztegzár alá helyeztek több északi tartományt.

Magyarországon a legtöbb európai országhoz képest később, március 4-én jelent meg a vírus, ekkor két fertőzött iráni diákot azonosítottak. A kormány már jóval az eset előtt, január 31-én felállította a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzset. (Ekkor még csak ideiglenes elnevezése volt a vírusnak, amit a WHO február 11-én SARS-CoV–2 néven azonosított, az általa okozott fertőző betegség neve Covid–19 lett). Ezután itthon is és a világ többi részén is felgyorsultak az események.

Magyarországon március 11-én hirdetett a kormány veszélyhelyzetet. Néhány nappal később hunyt el az első hazai koronavírus-fertőzött beteg.

A kormány elfogadta az operatív törzs javaslatát, és lemondta a március 15-i központi ünnepséget, és elmaradtak országosan is a nemzeti ünnepen a megemlékezések.

Kezdetben csak az egyetemek zártak be (a hallgatók távoktatásban az interneten keresztül tanultak), majd korlátozások léptek életbe, zárt térben száz fő (pl. színházak, mozik), nyílt téren ötszáz fő (pl. sportesemények) tartózkodhatott együtt. Később fokozatosan zártak be az éttermek, a színházak, a mozik, a múzeumok, szüneteltek a sportesemények. Az iskolák is átálltak a digitális oktatásra. Március 28-án kijárási korlátozás lépett életbe. Megállt az élet.

A nyári hónapok nyugalomban teltek, de már ekkor tudni lehetett, hogy várható a második hullám. Magyarországon július 1-jén utazási korlátozásokat vezettek be, szeptember 1-jén pedig újra lezárták a határokat.

Újabb szigorítások, de felcsillant a remény

Ezután fokozatosan életbe léptek a különböző szigorítások, a maszkviselés szabályai szigorodtak. Tavasszal még csak a tömegközlekedésen kellett viselni, mára már nemcsak a zárt terekben, de az utcán is. November 11. óta újra veszélyhelyzet van, és bevezette a kormány az éjszakai kijárási korlátozást, az éttermek, színházak bezártak, az üzletek este 7-ig lehetnek nyitva.

A végleges megoldás a vakcina

A szigorítások elrendelésével párhuzamosan gőzerővel elkezdődtek a vakcinafejlesztések. Áttörést a Pfizer–BioNTech cég ért el, amelynek alelnöke, Karikó Katalin biokémikus szabadalma alapján fejlesztették ki a Covid–19 elleni oltások egyikét.

Ezt a vakcinát engedélyezték Európában elsőként, amelyből 2020. december 26-án meg is érkezett az első szállítmány Magyarországra. Ezzel a vakcinával kezdődött meg az egészségügyi dolgozók oltása. Az oltás folyamatos, országszerte 21 oltóponton adják be a vakcinát, már a háziorvosokat és a fogászati praxisokban dolgozókat is oltják.

A kormány célkitűzése, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vakcina álljon rendelkezésre. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa december végén úgy ítélte meg, hogy jók a tapasztalatok a koronavírus elleni oltóanyaggal, és biztató az is, hogy csökken az új fertőzöttek száma.

A világban zajló fejlesztések közül 91,25 százalékos hatékonyságú a kínai vakcina, amelyet a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyár dolgozott ki. Decemberben a Moderna amerikai gyógyszergyártó cég oltóanyaga is megkapta az engedélyt az Egyesült Államok gyógyszerfelügyeleti hatóságától.

Az orosz vakcina december 28-án érkezett Magyarországra, amellyel kapcsolatban a Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Bizottsághoz fordult, mondván, akadályozzák meg, hogy a magyarokon kísérletezzek a vakcinával. A DK figyelmen kívül hagyta a tényeket, melyek szerint csak olyan hatóanyag kerülhet majd itthoni forgalomba, amelyet a magyar hatóságok is ellenőriztek.

Müller Cecília az operatív törzs keddi online tájékoztatóján elmondta: már több mint 15 ezer egészségügyi dolgozót oltottak be.

Most már minden egészségügyben dolgozó személy számára elérhető a vakcina – erről az országos tiszti főorvos hétfőn, levélben értesítette az érintetteket.

A vakcinabeszerzéssel kapcsolatban Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában kiemelte: az Európai Unió országai egyben rendelnek oltóanyagot, aztán Brüsszel osztja szét az adagokat a tagállamok között. Hangsúlyozta azt is, hogy a nyugati mellett a keleti fejlesztésű vakcinákat is figyelemmel kísérik. Jó az orosz vakcina, de kevés lesz belőle, a kínai is jó, és abból várhatóan jóval több anyag fog érkezni. A végső döntést majd a magyar szakembereknek kell meghozni, hogy elfogadják-e a kínai oltóanyagot – fogalmazott.