Jump to content

Sokkal tovább aktívak a Lyme-kórt terjesztő kullancsok, mint eddig hittük

2022. 01. 28. 13:10

A Lyme-kórt okozó baktériumot hordozó kullancsok 79 százaléka túléli a telet egy friss kutatás szerint. A klímaváltozás miatt változékonyabbá vált időjárás elősegítheti a kullancsok aktívabbá válását a téli időszakban.

Egy kutatócsoport három év őszi időszakai alatt 600, vadonban befogott feketelábú kullancsot vizsgált meg úgy, hogy azokat egy fedett edénybe helyezte, amelynek az alján avar volt. Ezután az állatokat visszarakták a természetes környezetükbe egész télre, majd tél végén ellenőrizték őket. A Borreliát hordozó kullancsok 79 százaléka túlélte a telet – az akár -20 Celsius-fokig süllyedő zord hideget –, míg a baktériumtól mentes állatoknak csupán a fele volt képes erre. Ez azt jelenti, hogy valamilyen módon a fertőzöttség hatalmas előnyt jelent a kullancs számára a téli túlélésben. A nagyobb túlélés tavasszal pedig megnövekedő Lyme-esetszámokat is jelent – számolt be a Science tudományos folyóirat cikkében.

A kullancsok és a Lyme-kórt okozó Borrelia-baktérium különleges kapcsolatának eddig ismeretlen tényezője tárult fel az Összehasonlító és Integratív Biológiai Társaság éves gyűlésén.

Sok Lyme-kórtól tartó kiránduló inkább a téli időszakra halasztja a túráit, mivel az a közvélekedés, hogy a kullancsok télen nem aktívak. Egy kutatócsoport azonban arra jutott, hogy a Lyme-kór fő terjesztői, a feketelábú kullancsok és rokonaik a hidegben is aktívak maradnak, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken.

A klímaváltozás miatt változékonyabbá vált időjárás elősegítheti a kullancsok aktívabbá válását a téli időszakban, és így nagyobb annak is az esélye, hogy a kullancs akár a téli időszakban is emberrel találkozzon, s továbbadja a Borrelia-baktériumait.

Néhány kullancsot közelebbről is megvizsgáltak, kiderült, változó hőmérsékleti viszonyok között a fertőzött egyedek átlagosan hetente négy alkalommal váltak aktívvá, míg a baktériumot nem hordozók egy-két alkalommal, hasonlóan az azonos hőmérsékleten élőkhöz. Vagyis a klímaváltozás miatt változékonyabbá váló téli időjárás is kedvez a kullancsoknak, téli körülmények köött is képesek vérszívásra alkalmas alanyt keresni és átadni a baktériumaikat.

Bár a kutatás az amerikai kullancsokra vonatkozik, az egyre enyhébb telek a hazánkban élő kullancsoknak is kedveznek, és ma már itthon is lehet télen kullancsot összeszedni. Emellett a körülmények egyre kedvezőbbek azoknak a kullancsfajoknak is, amelyek eddig csak tőlünk délre éltek meg, s így a bennük hordozott kórokozók is nagyobb eséllyel lelhetők fel hazánkban.

A Lyme-kor korai tünetei

A tünetek sokszor a csípés utáni napokban (néha hetekkel vagy akár hónapokkal később) jelentkeznek először. Az általános fertőzéses panaszokat és a bőrtüneteket sokszor hosszú tünetmentes időszak követi, ám kezelés nélkül súlyosabb idegrendszeri, ízületi és izomtünetekkel tér vissza a betegség.

A csípést követő napokban ritkán – a bőrelváltozással párhuzamosan vagy még azt megelőzően – influenza–, vagy enyhe megfázásszerű tüneteket észlelhet a beteg. A láz ritka, inkább csak hőemelkedés, enyhe izomfájdalom, levertség, nyirokcsomó duzzanat fordul elő, a beteg fáradtnak, levertnek érzi magát.

A Lyme-betegek 5–10 százaléka a korrekt kezelés ellenére panaszos marad (ez az úgynevezett post-Lyme-szindróma). Náluk ízületi és izomfájdalmak, fáradékonyság, memóriazavar állandósulhat, romolhatnak a kognitív képességek, végtagzsibbadás és alvászavar jelentkezhet.

Ezeken a panaszokon az elhúzódó, kombinált antibiotikumkezelés sem segít.

(Forrás: szeniormagazin.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)