Egy kutatócsoport három év őszi időszakai alatt 600, vadonban befogott feketelábú kullancsot vizsgált meg úgy, hogy azokat egy fedett edénybe helyezte, amelynek az alján avar volt. Ezután az állatokat visszarakták a természetes környezetükbe egész télre, majd tél végén ellenőrizték őket. A Borreliát hordozó kullancsok 79 százaléka túlélte a telet – az akár -20 Celsius-fokig süllyedő zord hideget –, míg a baktériumtól mentes állatoknak csupán a fele volt képes erre. Ez azt jelenti, hogy valamilyen módon a fertőzöttség hatalmas előnyt jelent a kullancs számára a téli túlélésben. A nagyobb túlélés tavasszal pedig megnövekedő Lyme-esetszámokat is jelent – számolt be a Science tudományos folyóirat cikkében.
A kullancsok és a Lyme-kórt okozó Borrelia-baktérium különleges kapcsolatának eddig ismeretlen tényezője tárult fel az Összehasonlító és Integratív Biológiai Társaság éves gyűlésén.
Sok Lyme-kórtól tartó kiránduló inkább a téli időszakra halasztja a túráit, mivel az a közvélekedés, hogy a kullancsok télen nem aktívak. Egy kutatócsoport azonban arra jutott, hogy a Lyme-kór fő terjesztői, a feketelábú kullancsok és rokonaik a hidegben is aktívak maradnak, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken.
A klímaváltozás miatt változékonyabbá vált időjárás elősegítheti a kullancsok aktívabbá válását a téli időszakban, és így nagyobb annak is az esélye, hogy a kullancs akár a téli időszakban is emberrel találkozzon, s továbbadja a Borrelia-baktériumait.
Néhány kullancsot közelebbről is megvizsgáltak, kiderült, változó hőmérsékleti viszonyok között a fertőzött egyedek átlagosan hetente négy alkalommal váltak aktívvá, míg a baktériumot nem hordozók egy-két alkalommal, hasonlóan az azonos hőmérsékleten élőkhöz. Vagyis a klímaváltozás miatt változékonyabbá váló téli időjárás is kedvez a kullancsoknak, téli körülmények köött is képesek vérszívásra alkalmas alanyt keresni és átadni a baktériumaikat.
Bár a kutatás az amerikai kullancsokra vonatkozik, az egyre enyhébb telek a hazánkban élő kullancsoknak is kedveznek, és ma már itthon is lehet télen kullancsot összeszedni. Emellett a körülmények egyre kedvezőbbek azoknak a kullancsfajoknak is, amelyek eddig csak tőlünk délre éltek meg, s így a bennük hordozott kórokozók is nagyobb eséllyel lelhetők fel hazánkban.
A Lyme-kor korai tünetei
A tünetek sokszor a csípés utáni napokban (néha hetekkel vagy akár hónapokkal később) jelentkeznek először. Az általános fertőzéses panaszokat és a bőrtüneteket sokszor hosszú tünetmentes időszak követi, ám kezelés nélkül súlyosabb idegrendszeri, ízületi és izomtünetekkel tér vissza a betegség.
A csípést követő napokban ritkán – a bőrelváltozással párhuzamosan vagy még azt megelőzően – influenza–, vagy enyhe megfázásszerű tüneteket észlelhet a beteg. A láz ritka, inkább csak hőemelkedés, enyhe izomfájdalom, levertség, nyirokcsomó duzzanat fordul elő, a beteg fáradtnak, levertnek érzi magát.
A Lyme-betegek 5–10 százaléka a korrekt kezelés ellenére panaszos marad (ez az úgynevezett post-Lyme-szindróma). Náluk ízületi és izomfájdalmak, fáradékonyság, memóriazavar állandósulhat, romolhatnak a kognitív képességek, végtagzsibbadás és alvászavar jelentkezhet.
Ezeken a panaszokon az elhúzódó, kombinált antibiotikumkezelés sem segít.