A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2021-es felmérése szerint egyre több embert érint a környezeti eredetű tényezők által is okozott allergia. Ez hazánkban körülbelül 2,5 millió embert érint, és minden tizedik személy érzékeny a parlagfű pollenjére.

Az elmúlt években számos analízis született arra vonatkozóan, hogy az ételallergia előfordulási gyakorisága is egyre növekszik. A világon átlagosan a gyermekek 5–8 százaléka, a felnőttek 2–19 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre.

Ha valaha is tapasztalt már allergiás reakciót, akkor tudja, milyen kellemetlenek (és ijesztőek) lehetnek a tünetek – a váratlan csalánkiütéstől és viszketéstől a száj súlyos duzzanatáig. De mi okozza egyáltalán az allergiát? Milyen kezelési lehetőségek a legjobbak? És mi a legjobb diagnosztikai módszer?

Mi az allergia?

Az allergia annak az eredménye, hogy a szervezet immunrendszere reagál egy anyagra – mondja Neha Sanan allergológus, immunológus. A szervezet az anyagot károsnak azonosítja, és olyan immunvegyületeket szabadít fel, mint a hisztamin, ami allergiás tünetekhez vezet – fűzte hozzá Shawn Nasseri, a Mayo Clinic fül-orr-gégésze és allergiaszakértője.

Az allergia az élet bármely szakaszában kialakulhat. Lehet szezonális (mint a pollenallergia) vagy évelő (egész évben előforduló). De a tünetek függenek a szervezetbe jutó allergénektől. Okozhatnak viszketést, csalánkiütést, tüsszögést, hasmenést, valamint a száj, az orr és a torok súlyos duzzanatát is.

A reakció legsúlyosabb típusa az úgynevezett anafilaxia, amely halálos kimenetelű lehet. Ez akkor következik be, amikor az allergiás reakció hatására a szervezet sokkot kap. Ilyenkor csökken a vérnyomás és a légutak beszűkülnek. A halál másodperceken belül bekövetkezhet, ezért a súlyos allergiások gyakran hordanak maguknál adrenalin autoinjektort, azaz Epipen orvostechnikai eszközt. Az Epipen adrenalint fecskendez a szervezetbe, ami elég ideig nyitva tartja a légutakat ahhoz, hogy az illető eljusson a legközelebbi sürgősségi osztályra.

Tényezők, amelyek miatt az ember életében nagyobb valószínűséggel alakulhat ki allergia

• A családban előfordult asztma vagy allergia, ugyanis ezek gyakran örökletesek.
• Életkor. A csecsemőknél és a kisgyermekeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki bizonyos ételallergiák, de a koruk előrehaladtával kinőhetnek belőlük.
• Más allergiás betegség fennállása. Ha már szenved valamilyen allergiában, úgy fokozottan fennállhat a kockázata annak, hogy egy másik élelmiszerre vagy pollenre is allergiás lesz.
• Klímaváltozás. Tanulmányok kimutatták, hogy az éghajlatváltozás miatt a szezonális allergiaszezon hosszabb ideig tarthat, és több embert érinthet, mint korábban bármikor.
• Légszennyezettség. Bizonyított, hogy a több és nagyobb légszennyezettségnek kitett gyerekeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki allergiás betegség.

Mi okozza az allergiát?

Az allergia típusát az határozza meg, hogy a szervezet hogyan reagál bizonyos allergénekre. Más szóval, az allergia lényegében egy idegen anyagra vagy allergénre adott immunreakció. A Mayo Klinika szerint a leggyakoribb allergének a következők:

• A levegőben terjedő allergiák, mint például a por, a pollen, a penész, az állati szőr vagy a szőr.
• Bizonyos élelmiszerek, beleértve a földimogyorót, a szóját, a kagylót és a tojást.
• Rovarcsípések: méhek, darazsak, lódarazsak, sárgadarazsak és tűzhangyák.
• Bizonyos gyógyszerek. A penicillin, a szulfanil-amidokat tartalmazó antibiotikumok, a görcsoldók és bizonyos nem szteroid gyulladáscsökkentők, mint például az aszpirin vagy az ibuprofen, mind a gyógyszerallergiák gyakori kiváltói.
• Latex. Ha bőrirritációt, csalánkiütést, orrfolyást vagy orrviszketést, illetve légzési nehézséget tapasztal a latex ismételt érintkezése után, akkor nagy valószínűséggel latexallergiája lehet. Az allergiás reakciót kiváltó gyakori latextermékek közé tartoznak az óvszerek, a gumikesztyűk, a léggömbök, a gumilabdák és a kötszerek.

Hogyan diagnosztizálják az allergiát?

Az allergiát többféleképpen lehet diagnosztizálni. Az allergológus általában bőrszúrásos vagy vérvizsgálatot végez, amely a két leggyakoribb teszt. A bőrszúrás során több különböző allergénnel szúrják meg a bőrt, hogy lássák, hogyan reagál a szervezet, míg a vérvizsgálatkor vérmintát vesznek az allergiás reakció során termelődő immunglobulin antitestek vizsgálatára.