Jump to content

10 bizarr és ijesztő tény a halálról

2017. 07. 06. 17:05

Gyűlölünk róla beszélni, rágondolni vagy épp abba belegondolni, hogy mi magunk sem kerülhetjük el a véget, az pedig egyenesen kiborító. De el kell fogadni a véget, amiről azért néhány érdekességet sem árt tudni.

Nem lélekemelő téma, de a halál is és a halállal kapcsolatos szokások és történelmi tények is vannak olyan érdekesek, mint amelyek az élettel foglalkoznak. A Buzzfeed után szabadon, mi is összegyűjtöttünk pár tényleg megdöbbentő dolgot, a halálról.

I.) Az emberek legalább 200 000 éve temetik el halottjaikat. A legkorábbi sírhelyek közé tartoznak az Atapuerca, Spanyolország és a Wales-i Pontnewydd-barlangban találhatók.

II.) Az öregedésre, és a halálra nincs egyetemes magyarázat. Az egyik hipotézis szerint a végleges öregségi kor elérése előtt minden kreatúra meghal betegség miatt, amelyekhez az evolúció képtelen alkalmazkodni.

III.) „Death” a "halál" szó a régi angol deað-ból származik (ez a szimbólum a "eth" néven ismert, és "th" -nek ejtjük).

IV.) Létezik egy betegség, a Cotard-szindróma, ami során az élő emberek úgy gondolják, hogy halottak, és úgy is viselkednek.

V.) Az indiai zoroasztriániai Parsi közösség, halottjaikat felajánlja a keselyűknek, ahelyett hogy eltemetnék őket. Az elmúlt évtizedekben azonban a keselyűk eltűntek a környékről.

VI.) A világ vezető halálokai között az első a szívbetegség.

VII.) A nyugati társadalmak fiataljai leggyakrabban autóbalesetben veszítik életüket.

VIII.) A fejlődő világ országaiban viszont még mindig sok nő hal bele a szülésbe.

IX.) Minden évben 1000 emberből mintegy 8 ember hal meg, a Népességi Referencia Hivatal és a CIA World Factbook szerint.

X.) Évente körülbelül 55,3 millió ember, azaz napi 151.600 lélek hagyja hátra földi porhüvelyét, ami óránként 6 316 ember halálát jelenti. Tehát világszerte 105 ember hal meg percenként.

Egyébként az orvosi nyelvben 3 fajta haláltípust különböztetnek meg:

- klinikai halál, amikor az életjelenségek átmenetileg megszűntek
- agyhalál, amikor az érintett agya annyira károsodott, hogy soha többé nem lesz képes testének tudatos irányítására
- biológiai halál, amikor a szervezet működése visszafordíthatatlanul megszűnik

A pestis időszakában viszont egyik halálnem megállapításával sem foglalkoztak, ugyanis annyira tartottak a fertőző betegségtől, hogy volt olyan beteg, akit élve temettek el. Az adott korszakban így talán az élve eltemetéstől jobban rettegtek, mint a pestistől. Sőt, csupán csak az 1700-as években vált nyilvánvalóvá, hogy a nem lélegző ember nem biztos, hogy meghalt.

Ugye mennyivel jobb, most élni?

(Forrás: szeniormagazin.hu | Kép: pixabay.com)