Barangolásunk során rejtett, pontosabban beleszőtt lélektani üzenetekre próbálok rávilágítani, amelyeket a világirodalom nagyjai többnyire nem tudatosan helyeztek el történeteikben. Miért nem tudatosan? Mert nem ez volt a céljuk. Akkor meg miért üzennek? Mert kifinomult és érzékeny megfigyeléseik alapján akaratlanul is (mondhatni ösztönösen) kiaknázzák az emberi szellemi működések többcsatornás közlési rendszerét.

A lélektanász biztonságával ábrázolják az emberek közötti bonyolult viszonyokat. Tudják jól, hogy ezek a lelki rezdülések sokszor többet jelentenek a kimondott szavaknál, vagy a tudatos mozdulatoknál. Sőt, egy-egy történet végkifejletét nemegyszer ezek a rejtett érzelmi kifejeződések határozzák meg. A lélek- és elmeműködések elemeit hagyományosan az elmegyógyászati betegvizsgálat lépései szerint érdemes áttekinteni. Ezért választottam indításképpen az érzékelés, az észrevevés és a gondolkodás, valamint ezek egyes zavarainak bemutatását.