Nem hatékony munkaerő a munkamániás, sőt

A munkapszichológia megkülönbözteti a „szeretek sokat dolgozni és tudok is sokat dolgozni” típusú embert és a munkaalkoholistát, ugyanis míg az előbbinek magas a teljesítménye, hatékonyan végzi a munkáját, addig a munkamániás csupán inkább mappákkal a hóna alatt rohangál, és nélkülözhetetlennek láttatja magát, miközben a mérhető munkával kapcsolatos eredményei alacsonyak – mondta a hirado.hu-nak Kisházy Gergely munkapszichológus.

A munkamániás ember nem arra motivált, hogy jól teljesítsen, hanem arra, hogy kialakítson egy képet magáról, mintha a munkája lenne az élete, míg a “szeretek és tudok is sokat dolgozni” típusú munkaerő tud pihenni, lazítani, tudja függetleníteni magát a munkától, miközben jól és eredményesen dolgozik.

A munka rabja

Valójában a munkamánia, ahogyan azt az angol megnevezése is mutatja workalkoholic (munkaalkoholizmus) is egy szenvedélybetegség. Éppen úgy függőséget tud okozni, akár az alkohol vagy a cigaretta.

A munkamániás emberek rögeszmésen szükségét érzik, hogy dolgozzanak. Egy-egy hosszú hétvégén vagy a nyári szabadság alatt szinte megőrülnek, akár vissza is mennek a nyaralásból is, hogy megkerülhetetlennek, fontosnak tűnjenek – mondta a munkapszichológus.

Közben a munkamániás emberi kapcsolatai és a családi élete is csorbát szenved, de előbb vagy utóbb az egészsége is rámegy a túlhajszoltságra, hiszen a folyamatos szorongás, a kevés vagy rossz alvás komoly fizikális és mentális betegségeket idéz elő.

Fordítva is igaz lehet mindez, hiszen valaki azért is a munka rabjává válhat, mert menekül a fennálló életkörülményeiből vagy az esetleges emberi kapcsolatok hiányát próbálja azzal kompenzálni, hogy a munkába menekül.

A túlmunka halottjai

Japánban már neve is van a munkamánia miatt bekövetkező halálozásnak: karosi. Évente ezernél több ember hal meg a szigetországban a túlmunka, a túlhajszoltság következtében. A helyzetet pedig az teszi különösen tragikussá, hogy ez a szám néhány évtizeden belül megtízszereződhet.

Japánban alapvetően más a munkakultúra – mondta a pszichológus, tehát nem csak munkamániás emberek betegedhetnek meg vagy veszíthetik el az életüket. A túlhajszoltság és a túlmunka sokakat érint.

Intő jelek:

- sokat gondolkodik azon, hogyan tudna még egy kis időt felszabadítani, hogy dolgozhasson

- ébredés után szinte azonnal az e-mailjeit olvassa

- nem tud nemet mondani a munkahelyi feladatokra, próbál sok mindent saját maga elvégezni, nem kér segítséget

- mindig több időt tölt munkával, mint ahogyan azt eredetileg tervezte

- időt vesz el a hobbijától, a szabadidős tevékenységétől, hogy még többet tudjon dolgozni

- családtagjai, barátai gyakran figyelmeztetik, hogy túl sokat dolgozik

- úgy érzi, csökkenteni tudja a bűntudatát, a tehetetlenség érzést, ha dolgozik

- hetente több olyan éjszaka is van, amikor álmatlanul forgolódik, azon töpreng, hogy másnap milyen munkahelyi feladatai vannak

A munkamániás doppingja az adrenalin

A stressz, a határidők, a nyomás az, ami egyre hajtja előre a munkamániást. A szinte folyamatos felfokozott lelkiállapot miatt az adrenalin szint is általában magas.

A túlzott szülői elvárás is oka lehet a munkaalkoholizmusnak

A kutatások szerint a munkamánia gyökere is a gyermekkorban lakozhat, az ekkor kialakuló alacsony önértékelés a felnőttkorban is meghatározó maradhat. A háttérben persze állhat a rossz párválasztás is vagy az, ha valaki nem az érdeklődésének, képességeinek megfelelő munkát választ – mondta Kisházy Gergely.

Nehéz kigyógyulni belőle

Aki időben észreveszi és segítséget kér, kigyógyulhat ebből a szenvedélybetegségből, de ahogy minden függőségre jellemző, ha későn kap észbe valaki, akkor kisebb az esélye rá, hogy teljesen felépüljön, és a visszaesés valószínűsége is nagyobb. Sokan, ha a munkamániából ki is gyógyulnak, valami másban például a megszállottságig túlzásba vitt sportban keresnek menedéket.

Alapvetően egyelőre nem tartják a betegségként számon a munkamániát, így a gyógyítása is nehézkesebb.

További érdekességekért, bátran keresd fel a Vakációzzunk Facebook oldalát!