A nyugati civilizációkban is egyre nagyobb szerepet kap a jóga az egészségmegőrzés, a szabadidő eltöltés, valamint a test és a lélek összhangjának kutatása kapcsán. Számos könyv és más jógát népszerűsítő kiadvány jelent meg a nyugati világban. Hazánkban a klasszikus jóga szakirodalomnak számító Baktay Ervin, Selva Raja Yesudian, Weninger Antal munkái a legkiemelkedőbbek.

Napjainkban a magyar emberek egészségi állapota Európában a legrosszabbak közé tartozik. A jóga fontos szerepet tölthet be az országos egészségmegőrző programban. A jóga több évezredes tudomány, ami a testgyakorláson túl még számos területre kiterjed. A nyugati civilizációban, a köztudatban egyfajta gimnasztikaként szerepel, de sok esetben keresik terápiás lehetőségként különböző fizikai és mentális problémák megoldására is.

Eredetileg a jóga életmód preventív célt szolgált. A hagyományok szerint a jóga teljes rendszerének gyakorlásával megelőzhető a betegségek kialakulása. Harmonikus, kiegyensúlyozott életet eredményez.

A jóga inkább a férfiaké vagy a nőké?

A megkérdezett adatközlők közül 546-an küldték vissza a kérdőívet. Az adatközlők döntő többsége nő. A felmérésben szereplők közül 82,8% tartozik a női nemhez. Ez egy olyan fontos adat, ami alapján következtetni lehet a jógával kapcsolatos férfi-női részvételre. Érdekes jelenség a nemek arányának átfordulása, mert a jóga eredeti tradíciójában a férfiak gyakorolták a jógát.

Mely korosztály a legnyitottabb a jóga iránt?

Nagyon érdekesen alakult a jógázással kapcsolatos korcsoportos lebontás. Az 546 válaszadó közül legnagyobb arányban (14,3%) az 50-55 éves korcsoportba tartozók kerültek. Őket 14%-kal a 45-50 évesek, majd 13,4%-al a 40-45 évesek követik. Ezekből az adatokból egyértelműen az látszik, hogy a jógázók legnépesebb táborát a középkorúak alkotják. E tekintetben lényeges eltérések nincsenek a három középkorúhoz tartozó csoport között. Őket a 20-25 évesek követik 12,8%-kal, de a 15-20 évesek is 10% körüli arányban képviseltetik magukat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fiatal generációk érdeklődése is komoly elemként jelenik meg a jógaoktatással kapcsolatosan. Jelentősnek mondható az idősebb (65 felettiek) korosztályhoz tartozók aránya is. Ez egy olyan jelzőszám, amelyből kitűnik, hogy komoly érdeklődés van a jógaoktatással kapcsolatban az idősebb korcsoportoknál is.

A jóga az örökké tanulás művészete

Az adatközlők döntő többsége, 67,1%-a felsőfokú, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. Őket 27,2%-kal a gimnáziumot végzettek követik, majd a szakmunkás, szakiskolai és általános iskolai végzettségűek következnek. Megállapíthatjuk, hogy a jóga iránt érdeklődők vágynak a továbbtanulásra, személyes fejlődésre. Erre látnak lehetőséget a jógában is. A kapott adatok nagyon egyértelműen jelzik, hogy a jógázás elsősorban a magas iskolai végzettségűek tevékenységi körébe tartozik.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jógázás a felsőfokú végzettségűek kiváltsága lenne, de azt jól jelzi, hogy a jógázás egy sajátos életmódhoz, életvitelhez, életfilozófiához is köthető tevékenységként jelenik meg. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek talán kevesebb információval rendelkeznek a jóga hatásáról, szellemiségéről, lelkiségéről. Az ilyen típusú tevékenységek sokkal kevésbé részei a mindennapjaiknak, mint a magasabb iskolai végzettségűeknél. Valószínű, hogy ebben a divatnak is szerepe van, így a jógázás inkább része a magasabb iskolai végzettségűek divatkövetésének, mint ahogyan ez az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében megjelenik. A megkérdezettek fele szellemi foglalkozású, ami szintén az életmód szerinti érdeklődést támasztja alá, nyitottabbak a szellemi foglalkozásúak akár a jóga filozófiai, szellemi tanításai iránt is.  

A jóga nem csak a nagyvárosiak hóbortja

A lakóhely, település tekintetében 6 kategória létezik. A válaszadók többsége, 40,3%-a budapesti lakos. A középvárosok népessége, a megkérdezettek közül 18,9%-os arányban, a nagyvárosok lakói pedig 15,9%-kal képviseltetik magukat. Nem volt olyan településtípus, akiknek a képviselői ne jelentek volna meg a mintában. Figyelemre méltó a kisvárosok 15,2%-os reprezentációja, de az 5 ezres népességszám alatti települések 9%-os aránya is meglepetést okozhat.

Egyre többen és rendszeresebben jógáznak

A legtöbb válaszadó heti rendszerességgel jógázik.  A szabadidő felhasználása szempontjából ez komoly vállalás. Ha az eredeti tanításokat és a preventív hatásokat nézzük, a rendszeresség fogalma alatt a jógi a napi szintű gyakorlást érti.