Nagy az energiatartalma és képes gyorsan felszívódni, de valójában mégis csökkenti a sportteljesítményt. Ennek oka egyfelől, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholbevitel kedvezőtlenül hat a reakcióidőre, a kéz-szem koordinációra, az egyensúlyozásra. Másfelől az alkohol csökkenti az izomerıt, gyorsaságot, az izmok és a szív-érrendszer állóképességét.

Az alkoholfogyasztás vízhajtó hatású, jelentős vizeletmennyiséget eredményez, folyadékelvonást vált ki a szervezetben, így a sportoló hamarabb megszomjazik. (Egyes sportolók sörivással próbálják pótolni a szervezet folyadék- és szénhidrátveszteségét, mellyel azonban nem érik el a kívánt hatást. A sör szénhidráttartalma ugyanis nem jelentős, energiatartalma nagyrészt az alkoholból származik, melyet az izmok szinte egyáltalán nem tudnak hasznosítani.)

Mindemellett a sportolás utáni regeneráció-idő is megnyúlik az alkoholfogyasztás következtében. Még manapság is akadnak sportolók, akik úgy vélik, hogy az alkohol magabiztossá tesz, és fontos szerepe van a verseny elıtti drukk leküzdésében. Tény, hogy az alkohol bizonyos mennyiségének elfogyasztása – idegrendszerre kifejtett hatása miatt – egyes sportágakban (pl. lövészet, íjászat, öttusa, stb.) doppinglistán szerepel. Más sportágaknál azonban – mint ahogyan a fentiekből is kiderül – az alkohol egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolja a sportteljesítményt.