Az egészségesen várható élettartamok kiszámítása hazánkban 2005-ben kezdődött. Azóta születéskori értéke jelentősen, a férfiaknál 7,0, a nőknél 6,2 évvel nőtt. Az EU átlagától való elmaradásunk 2012-ben másfél-két év körüli volt. Az európai országokkal összehasonlítva Magyarországon a korlátozottság előfordulásának mértéke 50 éves korig az uniós átlag alatti, 50 év felett azonban azt meghaladó mindkét nem esetében - írja a Világgazdaság. 

Összességében elmondható, hogy egy 65 éves magyar férfira rövidebb élet vár, mint egy azonos korú nőre, ugyanakkor a mérsékelt és a súlyos korlátozottságban töltendő életszakaszok is rövidebbek a férfiak esetében. A 65 éves nők a hosszabb életükből hosszabb időszakot, hátralévő életüknek mintegy kétharmadát (7,5 évet mérsékelt, 4,3 évet súlyos) korlátozottságban élik le. A népesség elöregedésével a gondozásra szorulók ellátását szolgáló intézmények fejlesztése megkerülhetetlen társadalmi kihívást jelent.

Hazánk területe két egymástól jelentősen eltérő részre bontható egészségesen várható élettartamok szempontjából. A Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország, illetve a további öt régió lényegesen különbözik. A kevésbé fejlett Észak-Alföld népessége számíthat a legrövidebb korlátozottság nélküli életszakaszra (54,2 és 54,8 év), míg a legfejlettebb térségben, Közép-Magyarországon egy férfi 62,4 évet élhet a mindennapi tevékenységeiben való korlátozottság nélkül, az utóbbi érték az EU átlagát is meghaladja.

A nők a Nyugat-Dunántúlon vannak a legjobb helyzetben, ők 64,3 egészséges életévre számíthatnak, míg az Észak-Alföldön a várható és az egészségesen várható élettartam is jelentősen elmarad az uniós átlagtól.