Az étrend vagy táplálék-kiegészítők alig több mint 20 éve léteznek. Olyan, hagyományos étrend kiegészítését szolgáló élelmiszerek tartoznak ide, amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat (elsősorban vitaminokat, ásványi anyagokat) vagy egyéb táplálkozási/élettani hatással rendelkező anyagokat. Megjelenésükben jócskán eltérnek a hagyományos élelmiszerektől, ezek a leggyakoribb formák:
- pezsgőtabletták
- tabletták, kapszulák
- szopogatós tabletták
- rágótabletták
- kanállal adagolható folyadékok
- folyadékban oldható porok
- csepegtetős üvegből adagolható folyadékok
Mit tartalmazhatnak az étrend-kiegészítők?
Az étrend-kiegeszítők egyrészt aktív komponenseket, más néven hatóanyagokat tartalmaznak, ezek felelősek a termékleírásban felsorolt jótékony hatásokért. A hatóanyagok mellett egyéb adalékanyagok is találhatók egy-egy ilyen szerben. Ezek elsősorban a hatóanyagok homogén eloszlását, felszívódását, a termék szebb megjelenését, kellemesebb ízét és illatát segítik elő. Az aktív komponensek kezdetben vitaminok és ásványi anyagok voltak, később megjelentek az omega-3 zsírsavak, a lecitin, a zsíranyagcserében résztvevő L-karnitin, és persze a különféle gyógynövényi komponensek is.
Ma már szinte számát sem tudjuk azoknak a hatóanyagoknak, amelyekkel a gyártók igyekeznek tovább gazdagítani a készítményeiket. Egy európai uniós szabályozás szerint a termékek jelölése, megjelenítése és hirdetése nem állíthatja/sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas vagy ilyen tulajdonsága van. Csak azokról az összetevőkről állíthat kedvező hatást a forgalmazó, amelyek – pontosan meghatározva – szerepelnek az egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékében.
Mikor fogyasszunk étrend-kiegészítőket? Ha alapból kiegyensúlyozott és vegyes étrendet követünk, akkor az biztosítja a szervezet élettani működéséhez szükséges tápanyagokat (fehérjét, szénhidrátot, zsírt, vitaminokat, ásványi anyagokat és élelmi rostot), illetve a biológiailag aktív összetevőket is (antioxidánsok, L-karnitin, prebiotikumok, probiotikumok stb.). Vannak azonban olyan helyzetek – például szigorú diéta, stresszes-rohanó életmód, betegség utáni lábadozás – amikor a megszorítások vagy a szervezet kimerült állapota miatt étrend-kiegészítő fogyasztására lehet szükség.
8 tipp az étrend-kiegészítők hatékony és biztonságos használathoz
Egyszerre csak egyfélét: Egyidejűleg ne szedjünk több, azonos hatóanyag-tartalmú készítményt. Ha mégis szükségét érezzük, figyeljünk oda az ajánlott mennyiségekre, nehogy túladagolásba torkolljon a jóhiszemű étrend-kiegészítő szedés.
Jóból is megárt: Ne fogyasszunk hosszútávon olyan étrend-kiegészítőket, amelyekben a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége lényegesen meghaladja az ajánlott napi bevitelt. A mindennapi étkezés során is beviszünk a szervezetünkbe annyi vitamint és ásványi anyagot, ami részben vagy egészben fedezi a szükségleteinket.
Kerüljük a kéz alatt, pult alól beszerzett csodaszereket, és azokat is, amelyek címkéjén hiányosan tüntették fel az adatokat.
Ne vegyünk ismeretlen eredetű és/vagy csodahatásúnak hirdetett étrend-kiegészítőket vagy vásárlás előtt legalább kérjük ki szakember véleményét.
Ha rendszeresen gyógyszert szedünk, akkor járjunk utána, hogy a gyógyszer és az étrend-kiegészítő hatóanyagai között nincs-e kölcsönhatás.
Betegség esetén még jobban figyeljünk: Az étrend-kiegészítők egy része jelentős élettani hatást fejthet ki a szervezetre, ezért ha ön nem egészséges, szervi problémákkal küzd, akkor feltétlenül kérje ki egy szakember véleményét.
Attól, hogy természetes, nem biztos, hogy ártalmatlan: A természetből származó anyagok esetenként igen erős hatásúak, akár mérgezőek is, így legyünk velük különösen körültekintőek.
Keressük a szakembert: Amennyiben étrend-kiegészítőket szeretnénk használni, mindenképpen forduljunk dietetikushoz a személyre – tehát korra, nemre, étrendre, egészségi állapotra és esetleges gyógyszerszedésre – szabott alkalmazás érdekében.
