Tételmondatnak talán a legmegfelelőbb és legegyértelműbb, miszerint kis mennyiségű és megfelelő minőségű zsiradékra igenis szüksége a szervezetünknek. A zsiradék ugyanis energiát ad, lehetővé teszi a zsírban oldódó vitaminok felszívódását és hozzájárul a testhőmérséklet állandó szinten tartásához.
A zsír, előnyei mellett köztudott hátránnyal is bír sajnos: túlzott bevitele a testtömeg növekedését, magyarul hízást okoz.

A zsiradékokat csoportosíthatjuk eredetük és összetételük alapján. A növényi eredetű zsiradékok élettani szempontból kedvezőbbek, ezért nagyobb arányt kell képviselniük az étrendben, az állatival szemben.

A zsírokat különböző zsírsavak alkotják, amelyeknek más-más élettani szerepük van. Vannak telített, illetve egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak. A telített zsírsavak főként állati eredetű hús- és húskészítményekben, tej- és tejtermékekben, míg a telítetlen zsírsavak inkább a növényi olajokban, margarinokban és tengeri halakban találhatók.

A telítetlen zsírsavaknak a napi zsírszükséglet kétharmadát kell biztosítania. Táplálkozás-élettani szempontból a többszörösen telítetlen zsírsavak közül kiemelt figyelmet kell szentelni az omega-3 (n-3) és az omega-6 (n-6) zsírsavaknak, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez. Ezeket a zsírsavakat a növényi olajok, olajos magvak, margarin változatos felhasználásával és heti 1-2-szeri tengeri halfogyasztással lehet fedezni.

A koleszterin fontos szerepet tölt be életműködésünkben. Szükséges a sejtfal felépítéséhez, a vitamin- és hormonképzéshez. Ez a zsírfajta csak az állati eredetű élelmiszerekben található. A magas koleszterinszint a szívinfarktus és az érelmeszesedéssel járó betegségek egyik rizikófaktorának tekinthető. Normál felső értéke a szervezetben 5,0 millimol/liter. A napi szükséges mennyiség 300 milligramm.

A zsiradékhoz egyrészt a főzéshez, szendvicskészítéshez használatos, illetve az élelmiszerekben lévő „látható” és „rejtett” zsiradékok formájában jutunk hozzá.