A rendszeres, de mérsékelt mennyiségű vörösbor-fogyasztás egészségügyi hatásairól több kutatás is készült az elmúlt évtizedekben, és ezeknek köszönhetően tudjuk, hogy valóban található a szőlő héjában egy olyan antioxidáns, amely védő hatást képes kifejteni a szív- és érrendszeri betegségek esetén. Mi ez az anyag, és vajon van belőle elegendő a rozé borokban is?
Ha a borfogyasztás egészségességéről akarunk beszélni, külön kell választani az alkohol és a borban lévő antioxidáns hatású vegyületek kérdését. A borok átlagosan 9-14 térfogat-százalék (v/v%) alkoholt tartalmaznak, amely az erjedés során a szőlőben jelen lévő cukrokból keletkezik. Érdekesség, hogy bár létezik néhány magasabb alkoholtartalmú bor is, a magasabb koncentrációnak gátat szab a szabad cukrok mennyisége mellett az is, hogy ennél töményebb alkohol erjesztéssel nem állítható elő.
Az alkohol tiszta állapotában tiszta, színtelen, csípős-égető ízű folyadék, melyet szervezetbe kerülése esetén a máj bont le, és választ ki (kisebb mennyiség azonban a légzés során is távozik belőle, ezt mutatja ki a rendőrök által használt alkoholszonda). Sokan nem gondolnák, de igazi kalóriabomba: egy gramm alkohol 7,1 kcal energiát szolgáltat a szervezetünk számára, miközben például ugyanennyi cukor csak 4,2-t. Sokféle hatást fejt ki szervezetünkre: csökkenti a vércukorszintet, növeli az alapanyagcserét, emeli a vérnyomást, növeli a hőtermelésünket és közben a hőleadásunkat is, de ismert vízhajtó hatása és az ásványi anyagok felhasználását is befolyásolja. Hosszan tartó, nagyobb mennyiségű fogyasztása azonban a triglicerid-szintet is emeli, ezért gyakoriak a szív- és érrendszeri problémák az alkoholbetegeknél.
Kevés, kis töménységű alkoholos ital mint például a bor fogyasztása fokozza a gyomornedv-elválasztást, és fokozza az étvágyat. Napi egy dl bor rendszeres fogyasztása esetén az alkohol pozitív hatásai lehetnek még a „jótékony” hatású HDL koleszterin szintjének emelkedése és a vérrög-képződés kialakulási esélyének csökkenése. Egy, a közelmúltban ismertetett svéd ikerkutatás adatai szerint viszont a napi két adagnyi ital már megduplázza a stroke (agyvérzés) kockázatát 60-75 éves kor között, ugyanakkor a csekély mennyiségű fogyasztás védőhatására ez a kutatás is rámutatott - írja a szupermenta.hu.
A francia paradoxon
A borban található antioxidáns hatású vegyületek közül a kutatások leginkább a rezveratrol, egy polifenol típusú anyag szerepére koncentráltak. Ezt a növény a szárban, a levelekben és a bogyók héjában állítja elő, méghozzá azért, mert önmagában is gombaölő hatású. A vörösborban körülbelül hússzor nagyobb a koncentrációjuk, mint a fehérborban, a rozé pedig valahol középúton helyezkedik el ebből a szempontból. A nyers szőlővel is elfogyaszthatjuk, de a kutatások rámutattak, hogy az erjedés során a flavonoidok polimer (összetett) formából egyszerűbb, és jobban emészthetőbb monomer formákká alakulnak, így hatásuk javul.
A rezveratrol szerepét Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője segít megérteni: „A francia paradoxon néven ismert jelenség vitt közel minket az antioxidánsok szerepének megértéséhez. Közismert, hogy a francia konyha nem éppen zsír- és kalóriaszegény, miközben a franciák egészségügyi mutatói egészen jók. Amikor a jelenség okait a múlt század nyolcvanas éveiben próbálták felderíteni, arra jutottak, hogy ebben döntő szerepe lehet a francia kultúrában mélyen rögzült rendszeres, de kis mennyiségű és jó minőségű borfogyasztásnak. A borban lévő antioxidánsok – melyek a bor színét is adják – védő hatást fejthetnek ki a szív- és érrendszerre, gátolva a károsnak tekintett LDL koleszterin oxidációját, megakadályozva ezzel az érfalakon való lerakódását, valamint csökkentve a vérlemezkék összecsapódását, azaz mérsékelve a trombózis veszélyét. A kutatások rámutattak, hogy a rendszeres, de kis mennyiségű, napi 1 dl-t meg nem haladó borfogyasztás csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek, közte a koszorúér-problémák esélyét.”
A dietetikus szerint a rozé borokban lévő kisebb mennyiségű antioxidáns is lehet jótékony hatású, de óva int mindenkit attól, hogy erre hivatkozva iktassa étrendjébe a rendszeres alkoholfogyasztást. Mint mondja, minden a mértéken múlik, éppen ezért nem szabad, hogy a vélt vagy valós előnyökre tekintettel eltúlozzuk egyes élelmiszerek fogyasztását, miként hasonló okokból kizárni sem érdemes azokat, amelyeket egészségtelennek vélünk.
A borfogyasztást azonban mindezzel együtt inkább egészségesnek tartják a magyarok. A TÉT Platform közelmúltban készült reprezentatív kutatásában megkérdezett több mint ezer ember egy ötfokú skálán átlagosan 3,1 értéket adott a boroknak, ahol az 5 jelentette azt, hogy szerinte valami teljes mértékben az egészséges étrend részének tekinthető. Ezzel a bor maga mögé utasította például az ízesített ásványvizeket, a sört vagy éppen a szénsavas üdítőitalokat is.
