A kefir valóban a Kaukázus vidékéről származik, a joghurtot is innen eredeztetik. Az Elbrusz-hegység melegebb, déli oldalán készülhetett feltételezések szerint az első joghurt, míg a hűvösebb, északi lejtőkön az alacsonyabb hőmérsékletet jobban kedvelő élesztőgombák is működésbe tudtak lépni a szabadon hagyott tejben, így létrehozva a máig kedvelt kefirt. A legendák szerint azonban a kefir titkát Mohamed próféta adta a hegyi népeknek, akik annyira őrizték is azt, hogy kereskedelmi forgalomba egy valódi kémsztorit követően csak a XX. század elején került Moszkvában.

Talán pont ez a titokzatosság lengi körül a kefirt, amelyet sokan a hosszú élet titkának tartanak, és a kaukázusi matuzsálemekkel támasztják alá elméletüket. Sajnos, mint oly sok más legendának, ennek is csekély az igazságtartalma. A kaukázusi népek sosem voltak híresek magas életkorukról, ma pedig még kevésbé igaz ez a háborúk eredményeként. A mai Grúziában található Abházia területén azonban valóban feljegyeztek magasabb átlagéletkorú lakosságot, azonban tudományos bizonyítékokkal ezt senki sem kapcsolta össze a rendszeres kefirfogyasztással.