A „szuperélelmiszer” vagy „szuperétel” nagyon népszerű fogalmak, főleg, ha az egészségről, táplálkozásról és ételekről esik szó. Ezeknek a szavaknak nem létezik hivatalos meghatározása, jelentése, de általánosan olyan élelmiszerekről – általában, gyümölcsökről, zöldségekről – van szó, amelyek tápanyag-összetételük révén több egészségügyi előnyt nyújtanak más termékekhez képest.

A média vagy az élelmiszeripar meg akar győzni arról, hogy a „szuperélelmiszerek” fogyasztásával lassítható az öregedés, megelőzhető egy-egy betegség, növelhető a fizikai erőnlét, vagy akár az intelligencia is. Így vált híressé a rosszindulatú daganatok ellen az áfonya, az antioxidánsokkal teli accai bogyó, a szív- és érrendszeri betegségek ellen a gránátalma, cékla, kakaó, lazac, a magas koleszterinszint csökkentésére a fokhagyma, és még sorolhatnánk.

Sokan azt szeretnék gondolni, hogy egyetlen zöldség vagy gyümölcs képes elpusztítani a káros sejteket, méreganyagokat, de ezeken az élelmiszereken végzett kutatások többségében olyan kémiai összetevőket és kivonatokat használnak, amelyek természetes állapotban a vizsgálatok során alkalmazott mennyiségben nem találhatók meg a termékben. Ezért például fokhagymából 28 cikket kellene megenni, ahhoz, hogy az a laboratóriumi dózisnak megfeleljen.