Az már talán senkinek sem meglepő, hogy a felvágottak java része telis, de tele van ízfokozókkal, tartósítószerekkel, mesterséges aromákkal és színezékekkel, és minden egyéb laboratóriumban előállított vegyülettel, amelyek sonkává teszik a sonkát, és párizsivá a párizsit.
A hús, ami alig látott húst
A boltok polcain, ha húszféle párizsi vagy virsli nem található, akkor egy sem. Az árudömping hátránya viszont, hogy nehéz megtalálni azt az egyet, ami a legkevésbé van teletömve mesterséges anyagokkal.
A kiválasztás előtt érdemes néhány dolgot szemügyre venni, és néhány jó tanácsot megfogadni:
- a párizsi vagy a virsli csupán 6-8 százalékban kell, hogy húst tartalmazzon
- a párizsi javarésze az egyéb húsipari termékeknél (pl. sonkáknál) nem felhasználható húsmaradványokból – csontokon maradt húsrészek, nagy százalékban bőr – áll
- minél olcsóbb annál több szójafehérjét tartalmaz, ami a fehérjetartalmat pótolja
Színes, ízes, tartós, de mégsem házi
A felvágottakról általánosságban elmondható, hogy nem fűszerekkel vannak ízesítve, mivel azok elősegítenék a termék gyorsabb tönkremenetelét. Helyettük ízfokozók és E-számos aromák kerülnek bele.
Az íz mellett a szín sem természetes, azt szintén mesterséges színezékek adják. Ezek között vannak allergének is, ezért fontos alaposan elolvasni a címkén található apró betűs részt is.
A tartósításról pedig nem kell oldalakat regélni, azzal az évek során már mindenki tisztába van.
Mit lehet tenni? Előnyben részesíteni a házi készítésű élelmiszereket és a felvágottas pultnál pedig, a leginkább eredeti látványra hajazó, rostokkal átszőtt sonkákat választani.