Amíg a mai nyugati orvoslásban reneszánszát éli a megelőző orvoslás, addig hazánkban még messze vagyunk ettől – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ennek egyik oka a társadalomban, másik oka pedig az orvosképzésben keresendő. Mint arra Felszeghi Sára rámutatott, az emberek többsége nálunk betegségpárti, amely részben a szeretethiány miatt alakult ki, hiszen szeretteink akkor figyelnek ránk jobban, ha betegek vagyunk. Emellett az orvostudományi egyetemek többségén a megelőző-orvostant és benne a foglalkozásorvostant mint tantárgy csupán választható, nem pedig kötelező kurzus.
Az elsődleges megelőzés célja, hogy minden olyan kockázatot kiiktassunk az életünkből, ami egészségkárosítást okozna. Ezáltal 25-30 százalék hatékonysággal előzhetjük meg a betegségeket. A másodlagos prevenció célja, hogy a betegséget megelőző állapotot vagy magát a betegséget minél korábbi fázisban tudjuk kiszűrni. Ez már csak 5-7 százalékban hatékony az egészség megőrzésére. A harmadlagos prevenció hatékonysága pedig már mindössze 1-2 százalék, hiszen célja, hogyha már megbetegedtünk, akkor ebben a betegségben az állapotunk ne rosszabbodjon, ne alakuljanak ki szövődmények – ismertette Felszeghi Sára. Kiemelte: összességében tehát a megelőzés formáit használva mintegy 40 százalékban meg lehet akadályozni a betegségek kialakulását.
az anya helyes táplálkozásával a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülésével, majd a kisbaba megszületését követően az anyatejes táplálkozással. Ezt követően otthon, majd az iskolában és végül a munkahelyen is oda kell figyelni az egészségtudatos életmódra.
Egészségfejlesztés szempontjából a munkahelyi egészségfejlesztés az egyik leghatékonyabb terület. A foglalkozás-egészségügy feladatai ugyanis felölelik mind a három megelőzés minden egyes lépését. Egy olyan eszköz áll tehát a kezükben, amivel jelentősen tudják javítani a munkavállalók egészségi kilátását. Ezáltal ugyanis az aktív korú lakosság olyan rétegeit vizsgálják, akik a betegség tüneteinek hiányában nem is fordulnak orvoshoz. Márpedig a krónikus megbetegedések 25-30 százalékát itt szűrjük ki.Emellett a munkahelyi mozgáslehetőség bevezetésével jelentősen csökkenthető a stressz, ezáltal a szív-és érrendszeri, valamint a mozgásszervi megbetegedések kialakulása.
