Néhány hete a tőzegáfonyáról bizonyították be, hogy nem gyógyítja a húgyúti fertőzéseket, és messze nincs már olyan nagy divatja a csodatévő aloe verának sem. Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában hangsúlyozta: az élettani-, illetve gyógyhatást ígérő termékeknél nagyon fontos a fogyasztói óvatosság.

Az internet tele van mindenféle csodaszerekkel, amelyek azonnali fogyást, ránctalan bőrt, gyors izomnövekedést ígérnek. Ezeknek a szereknek a többsége nem bevizsgált, ismeretlen eredetű és Unión kívüli országokból érkezik. Még az a legszerencsésebb, ha a fogyasztó egy hatás nélküli terméket kap, rosszabb esetben azonban egészségügyi károsodást is okozhatnak.

Óvatosan az étrend-kiegészítőkkel!

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2015-ben szúrópróbaszerűen történt mintavétellel vizsgálta az étrend-kiegészítőket. Azt ellenőrizték, hogy a terméken feltüntetett egyes összetevő-mennyiségi adatok megfelelnek-e a valósághű tájékoztatás követelményének.

A vizsgálat tárgyát olyan étrend-kiegészítők és pezsgőtabletták képezték, amelyek nem minősülnek gyógyszernek, illetve gyógyhatású készítménynek és mindemellett bizonyos baktériumokat, ásványi anyagokat, vagy vitaminokat tartalmaznak a címkén feltüntettetek szerint. Az 54-féle termékből háromban talált problémát a hatóság.

A patikákból eltűnik a nem megfelelő minőségű étrend-kiegészítő

Ma elindult az az önszabályozó rendszer, amely néhány hónapos átmeneti időszak után garancia arra, hogy legalább a patikák polcaira nem kerül hamis, vagy nem megfelelő minőségű étrend-kiegészítő, tápszer. A drogériákban, piacokon vagy internetes áruházakban azonban továbbra is azt árulnak, amit akarnak.

Vitamin és tabletta helyett inkább zöldséget, gyümölcsöt, gyógynövényt!

Miháldi Kinga dietetikus arról beszélt a műsorban, hogy régen a gyógynövények fűszerként belekerültek az ételekbe, mára azonban megfeledkeztünk arról, hogy ezeket széles körben használjuk, alig öt-hatféle hagyományos fűszerrel főzünk.

Egy 2014-es felmérés szerint a magyar lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztása is csökkent 2009 óta. A tápláltsági állapotfelmérések pedig azt bizonyítják, hogy az étkezési szokásaink messze eltérnek a javasolttól. Ahelyett pedig, hogy a szezonális zöldségeket, gyümölcsöket ennénk, vitaminokat szedünk.