Jump to content

Akár húsz évvel hamarabb is megjelenhetnek a Parkinson-kór első tünetei

2019. 04. 12. 17:01

Évről évre sajnos egyre több embernél diagnosztizálják a Parkinson-kórt, és még mindig nem tisztázott, hogy milyen folyamatok vezetnek a betegséghez. Inkább a férfiakat veszélyezteti, mint a nőket, és nemcsak az alvással, de a bélflórával is összefügghet, sőt, egyes gyom- és rovarirtó szerek is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

A Parkinson-kórral kapcsolatban ma már egyre többet halljuk azt a kifejezést, hogy Parkinson-komplex, ami azt jelenti, hogy a korábban mozgászavarnak tartott betegségben nagyon sok olyan tünet jelent meg, amely nem a mozgást érinti – fogalmazott Takács Annamária, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa, ideggyógyász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Ezeket a tüneteket nem motoros tüneteknek nevezik az orvostudományban, jelentőségük, hogy a beteg életminőségét sokkal jobban befolyásolják negatív értelemben, mint például a lelassult mozgás. Kiemelte, a nem motoros tünetek akár 10–20 évvel korábban is megjelenhetnek az embereknél.

Az egyik ilyen tünet a szagok érzékelésének a csökkenése és a székrekedésre való hajlam. De ide tartoznak a különböző alvási problémák is, itt példának említette, ha valaki túlságosan rúgkapál álmában, vagy felsikít az éjszaka folyamán. Gyakori tünet még a depressziós hangulatzavar és a pánikroham is – sorolta a főorvos.

Új diagnosztikai szabályozás

Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy új szabály értelmében addig, ameddig csak ezek a nem motoros panaszok jelentkeznek, nem állíthatnak fel diagnózist. A diagnosztikai szabály ugyanis kimondja, ameddig nem jelentkezik motoros tünet (mozgásprobléma), addig nem garantált, hogy a panaszok Parkinson-kór kialakulásához vezetnek.

Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy ezzel ne kellene orvoshoz fordulni. Hozzátette, ha az emberek már a megelőző tünetekkel szakemberhez fordulnának, óriási előrelépést jelentene a kezelésükben. Takács Annamária arról is beszélt, hogy tévedés azt hinni, hogy a Parkinson-kór csak a remegéssel vonható össze.

A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a betegek egyharmada sohasem remeg, de jelentősen lelassul a mozgásuk vagy például ügyetlenebbé válik az egyik kezük. Nem tudnak például keverni, tojást felverni, nem sikerülnek hajmosás közben a ritmikus, körkörös mozdulatok, vagy fogmosásnál át kell térniük a másik kéz használatára – sorolta.

Fiataloknál is előfordulhat

Az életkort tekintve a betegség leggyakrabban 65 éves kor körül alakul ki, mivel azonban meghosszabbodott az átlagéletkor, ezért sokkal később is megjelenhet. Hozzátette, vannak esetek, amikor már fiatal korban jelentkezik a betegség, legutóbb egy 27 éves páciensüknél diagnosztizálták a Parkinson-kórt.

(Forrás: szeniormagazin.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)