Egy igazán jó dal kikapcsol, elvarázsol és erőt ad a nehéz helyzetekben. Ez utóbbit támasztja alá az Artisjus legfrissebb felmérése is, amely azt vizsgálta, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek leküzdésében milyen szerepet játszott a zene.
Az Artisjus az idei dalszerzők napja alkalmából országos reprezentatív felmérést végzett arról, hogy a zene miként segített megbirkózni az embereknek a rendkívüli körülményekkel, váratlan helyzetekkel a pandémia idején. A felmérés eredményei szerint a népesség 64 százalékának segített a zenehallgatás valamely konkrét nehéz élethelyzeten az elmúlt időszakban.
Legnagyobb arányban a legfiatalabb és a legidősebb generáció tagjai igazolták ezt a jótékony hatást: a Z generáció (1995–2010 között születettek) 71 százalékának, a második világháború után születettek 79 százalékának jelentettek kapaszkodót a dalok, zeneművek.
Jelentős különbség figyelhető meg a nők és férfiak között, ugyanis míg négyből három nő (72 százalék), addig a férfiak közül csak minden második (55 százalék) számolt be olyan helyzetről, ahol kedvenc dallamaikból erőt tudtak meríteni. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy a bezártság elviseléséhez legmagasabb arányban az egyedül élőknek jelentett segítséget a zenehallgatás. Őket követik szorosan a családban egy vagy több generációval, gyerekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel élők, majd harmadikként, az átlagnál valamivel kisebb arányban, a párjukkal, házastársukkal kettesben élők.
(Forrás: Artisjus Egyesület honlapja)
A kutatás arra is rákérdezett, hogy melyek voltak azok a megpróbáltatások, amelyek során a zene adott erőt. A válaszok alapján az emberek 74 százalékának jelentett támaszt szomorú élethelyzetben, 67 százalékának a stressz kezelésében, valamint 51 százaléknak a magány csillapításában. Továbbá az emberek csaknem fele említette a zenét, mint az unalom, a nyugtalanság és a bezártsággal járó szorongás ellenszerét.
A nők számára jellemzően a lelkiállapot javításában segítettek a dalok, míg a férfiaknak inkább konkrét tevékenységek kapcsán: munkahelyi vagy tanulmányi gondok esetén, unaloműzés miatt, sportolás mellé hallgatták meg kedvenc dalaikat.
A pop- és rockzene hallgatottsága évtizedek óta töretlenül vezet, így nem meglepő, hogy az emberek az elmúlt időszakban is ezeket a műfajokat hallgatták átlagosan a legnagyobb arányban. A harmadik leghallgatottabb stílus a teljes lakosságot tekintve a rap, trap, hiphop volt, melynek trendszerű térhódítása olyannyira megkerülhetetlen, hogy a Z generáció esetében a rockzenét is maga mögé sorolva, a második helyre tört. Míg a X generáció körében a klasszikus szerzemények, a II. világháború után születetteknél a latin/reggae foglalják el a harmadik helyet.
(Forrás: Artisjus Egyesület honlapja)
Műfajt tekintve a férfiak közül jelentősen többen hallgattak dzsessz, elektronikus és klasszikus zenét. A nők körében a pop, a musical, a filmzene és gyerekdalok örvendenek nagyobb népszerűségnek.
Az életünk lényegesen üresebb és szürkébb lenne zene nélkül – az emberek 65 százaléka legalábbis így gondolja. Legnagyobb arányban (70 százalék) a diplomával rendelkezők értenek egyet az állítással. De közel fele a lakosságnak vallja, hogy a hétköznapokban lényegesen feszültebb és nyugtalanabb lenne, és sokan tartanak attól is, hogy kimondottan unatkoznának, ha az életükből egyik pillanatról a másikra eltűnnének szeretett dallamaik.
A magyarok 77 százaléka hallgat terápiás céllal is zenét a járványhelyzettől függetlenül is. Ez szintén a legidősebb és legfiatalabb korosztályra igaz leginkább, a Z generáció tagjainak 81 százaléka, a baby boomereknek (1943–1965 között születettek) pedig 84 százaléka fordul a zenéhez a mindennapokban ilyen céllal.
(Forrás: Artisjus Egyesület honlapja)
Az újrakezdésben pedig az új dalok és új zeneművek segítenek igazán, amelyek inspiráló hatással vannak az életünkre, bátorságot adnak kilépni a komfortzónánkból és új lendületet venni terveink megvalósításához – a népesség 52 százaléka szerint.
Kőváry Zoltán pszichológus szerint: „A váratlan, a pszichológia által akcidentálisnak nevezett krízishelyzetekre jellemző, hogy a korábbi, bevált megküzdési eszközeink nem adnak nekünk elegendő segítséget, hogy legyűrjük az ekkor keletkező szorongást, az aggodalmakat, és felül tudjunk emelkedni az ilyenkor óhatatlanul megjelenő veszteségek hatásain. Ilyenkor az embernek pluszforrásokra van szüksége, és a művészet, kivált a zene hatékony segítséget tud nyújtani ezen források felkutatásában. Ezért érdemes nemcsak a már jól ismert dallamokat hallgatni nap nap után, hanem új világokat is bejárni egy-egy izgalmas előadó felfedezése során.”
