A Vodafone Alapítvány 2018-ben indította útjára innovációs versenyét azzal a céllal, hogy olyan digitális – egészségügyi, oktatási és fenntarthatósági –megoldásokat jutalmazzon, amelyek a legfontosabb társadalmi kihívásokra kínálnak megoldásokat.

A Digitális Egészségügy kategóriában olyan pályamunkákkal lehetett nevezni, melyek a technológia segítségével járulnak hozzá az ellátás hatékonyabbá tételéhez, vagy támogatják a digitális eszközök használatának a népszerűsítését. Ebben a kategóriában ért el 2021-ben második helyezést a MotionScan Kft. a bénulást diagnosztizáló, ellenőrző rendszerükkel. A program kvantitatív adatokat továbbítva, mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel az adatokat.

A legidőérzékenyebb betegség
„A stroke-ot népies nevén szélütésnek is hívják. Ekkor az agy egy adott részén a vérellátás súlyos fokban károsodik, majd lecsökken a véráramlás, vagy akár teljesen meg is szűnik. Az egész orvoslásban nincs annyira időérzékeny állapot, mint ennek a betegségnek a felismerése, mivel ebben az esetben azonnali életmentő ellátásra van szükség” – mondta az IoT Zóna című műsorban a MotionScan Kft. ügyvezetője.

Dr. Árvai Péter kiemelte, hogy Magyarországon évente 35-40 ezer új eset fordul elő, és az érintett páciensek száma eléri a 160-180 ezer főt. Világszerte évente ötmillió ember hal meg a betegség következtében, és 15-17 millióan vannak, akik emiatt maradandó rokkantsággal élnek. A szélütés súlyosságát érzékelteti, hogy miután megjelennek a rá jellemző tünetek, percenként kétmillió idegsejt pusztulhat el a szervezetben.

„Az orvostudomány mai állása szerint ahhoz, hogy az agyat – illetve közvetve a mozgás, a beszéd és a gondolkodás képességét – meg tudjuk menteni, 4 és fél óra, kivételes esetekben 6 óra áll rendelkezésre a tünetek kezdetének pillanatától” – hangsúlyozta dr. Árvai Péter.
Csupán ennyi idő van arra, hogy a beteg vagy környezete észrevegye a problémát, értesítse a mentőket, és az érintett személy bekerüljön a kórházba, ahol megkezdődhetnek a szükséges vizsgálatok és a kezelés. Sajnos a nemzetközi felmérések szerint átlagosan öt óra is eltelhet a tünetek megjelenésétől az életveszélyt jelentő állapot felismeréséig és a kórházba kerülésig.

A korai felismerés megtanulását több mozaikszó is segíti:

angolul a FAST rövidítést használják, ami arra utal, hogy az arc (face), a karok (arms) és beszéd (speach) tesztelése után időben (time) hívni kell a mentőket.
Magyarul az MBE-módszer is ugyanezt összegzi: a stroke-gyanús beteget meg kell kérni, hogy mosolyogjon, beszéljen és emelje fel a karjait. Ha arcának egyik fele aszimmetrikus, elernyedt, ha lehanyatlik valamelyik keze vagy zavaros a beszéde, akkor szintén azonnal hívni kell a 112-t.
Sajnos gyakran előfordul, hogy nem ismerik fel időben a tüneteket, vagy nincs segítsége az egyedül élő, rosszul lévő betegnek, de az alvás alatt bekövetkező roham esetén is jóval nagyobb a kockázat, hogy nem jut megfelelő segítséghez a bajban lévő ember. Ezek miatt is rendkívül fontos az edukáció, hogy minél többen ismerjék fel a stroke-gyanút – például a mozgásminőség változása esetén.

Milyen áttörést hozhat a mesterséges intelligencia?
„Az egészség (salus) és a mozgás (motio) latin szavakra utaló Salusmo projektünk keretében egy olyan okosrendszert fejlesztünk, amely a páciensektől teljesen függetlenül képes azonosítani a tipikus tüneteket. Célkitűzésünk, hogy szeretnénk az említett 4-5 órás kórházba érkezési időt 2 óra alá csökkenteni, ezáltal mindenkinek, aki ezt a rendszert használja, biztosítani lehetne az életmentő kezelést” – részletezte az ügyvezető.

Dr. Árvai Péter a Trend FM műsorában hozzátette: bár pontos részleteket még nem árulhat el, de egy olyan rendszert fejlesztenek, amely a mesterséges intelligencia (AI) segítségével detektálja a stroke jeleit, és erről értesítést küld a betegnek, a kapcsolattartóinak, valamint akár az orvosi személyzetnek és a mentőszolgálatnak is.

Jelenleg a szoftveres környezetet és a mesterséges intelligenciát fejlesztik, valamint olyan befektetőket keresnek, akik az orvosi, technológiai innovációkra fókuszálnak. Céljuk az is, hogy nemzetközi szintre tudják emelni mind a fejlesztést, mind az értékesítést. Az AI-alapú rendszer további előnye, hogy számos egyéb betegség diagnosztizálására és követésére is alkalmas, így a felhasználási lehetőségek is megsokszorozódnak.

„A MotionScan víziója, hogy a technológiát egy állandó egészségügyi asszisztensként az emberek szolgálatába állítsa, és ezáltal hosszabb, egészségesebb, biztonságosabb életet tudjon biztosítani mindenki számára. A jövőben igyekszünk szélesíteni a funkcionalitásunkat is, tehát nem kizárólag csak a stroke-ra fogunk koncentrálni. Elsőként ezzel kezdünk, és már ez is egy nagyon komoly lépés lesz, bízunk benne, hogy sokak életének megmentésében játszhat majd közre a rendszerünk” – fejtette ki a szakember. Hozzátéve, hogy a Vodafone Digitális Díjjal járó támogatásnak köszönhetően fel tudták gyorsítani a méréseket, ami igen fontos lépés a projekt előrehaladásában - írja az iotzona.hu.