Az ülőmunka, illetve a mozgásszegény életmód kedvez a sérv kialakulásának, és az utóbbi években megfigyelhető, hogy a jellemzően középkorúaknál jelentkező betegség már a 20 éven aluliak körében is egyre gyakoribb.
„A legfiatalabb páciensem, akit műteni kellett mindössze 13 éves volt. Igaz, ezt ritka esetnek számít, de 18 éves kortól már egyáltalán nem számít ritka esetnek, ha valaki műtéti kezelésre szorul” – kezdte Lazáry Áron, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgató helyettese, a Semmelweis Egyetem Ortopédia Klinika Gerincgyógyászati Tanszék csoport vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Elmondta azt is, hogy nem volt jellemző a korábbi évtizedekben, hogy ebben az úgynevezett degeneratív gerincbetegség-csoportban túl sok fiatalt kellene műteni. Viszont, ha most megnézzük a betegek életkori eloszlását, akkor a 30 éven aluliak jelentős hányadát teszik ki a műtéti kezelteknek.
Ez egy folyamatosan növekvő tendencia. Hozzátette, nemcsak a fiatalok, hanem az idős vagy nagyon idős betegek száma is folyamatosan nő.
Általában az ülőmunka jut elsőként eszünkbe okként, ha felmerül a gerincsérv problémája. A gerinchez köthető panaszokkal szenvedők aránya egyértelmű összefüggést mutat az életmóddal. Azon belül is az ülve vagy mozgás nélkül töltött óráknak a száma és a minősége fontos szempont.
„A porckorong egy közel kör alakú szerv, és amikor a sérvesedés olyan részén jelenik meg porckorongon, ahol nincsenek a közelben idegelemek, akkor nem feltétlenül jár tünetekkel. Ezáltal gyakran úgy zajlik le, hogy néma, vagy csak néha fáj egy picit.”
A gerincgyógyászat fő feladatának tekintik, hogy a legjobb terápiát találja meg a betegeknek, és csak akkor javasoljanak az orvosok műtétet, hogyha az indokolt.
„A porckorongsérvek esetében több mint 90 százalékban azért nem indokolt orvosilag a műtét, mert vagy nem okoz annyira heves panaszokat, vagy pedig a fájdalmak pár nap vagy hét alatt gyógyszeres kezeléssel elmúlnak. A sérvek több mint 90 százaléka ebbe a kategóriába esik.”
„Az viszont fontos, hogy felismerjük azokat az állapotokat, ahol a műtéti kezelés halogatása károsodással járhat, illetve a műtéti kezelés elmaradása a beteg fájdalmai miatt egy olyan életminőség-csökkenést okoz, ami már nem tolerálható” – hangsúlyozta Lazáry Áron.
Két fontos dolgot kell észben tartanunk. Az egyik, hogy a mozgató szervrendszerünk arra lett kitalálva, hogy mozogjon.
A mozgásszegény életmód az emberi test anatómiai, biológiai felépítése ellen van.
A másik pedig, hogy nincs olyan prevenció, ami 100 százalékosan véd. Viszont, ha a prevenciónak minősíthető életmódot beleépíti valaki az életébe, akkor egyértelműen kevesebb esélye lesz arra, hogy beteg legyen.
„Mindenfajta mozgás jobb, mint a semmi” – hívta fel a figyelmet a szakorvos. Azonban tény, hogy vannak olyan mozgásformák, amelyek a gerinc közeli izomzatra nagyon jó hatással vannak. Példaként említette a hátúszást és a gyógytornát.