A menopauzában sok élettani folyamatban történik változás, de az egyik legjellemzőbb az ún. hőhullám, illetve a hőhullám és az éjszakai izzadás, melyeket vazomotorikus (ér szűkítés, tágítás) menopauza tüneteknek (vazomotorikus menopauza szimptóma: VMS) hívunk. Sokan úgy gondolják, hogy ez csupán egy szubjektív dolog a nők életében, de mérhető változások is kimutathatók a folyamat közben.

A VMS külső jelei általában: kipirulás, izzadás; belső tünetek: testhőmérséklet emelkedése. A hőhullám időtartama is változó, lehet pár perc (általában 5 perc) alatt lejátszódó, de lehet elhúzódó, akár 15 percen túl tartó jelenség is. Az egész folyamat hátterében a szervezet hőszabályozásának zavara áll.

Létezik egy ún. 0 zónája a szervezetnek, ami 0,4°C körüli hőmérséklet-változást jelent, ennek magyarázata, hogy ha a testhőmérséklet csak 0,4 egységgel csökken vagy növekszik, akkor nem jelentkezik semmilyen kellemetlen tünet. VMS esetén ebben a rendszerben zavar keletkezik, a hőhullám pedig azért lép fel, mert a hőszabályozó központ nem tudja ellátni feladatát. Akár természetes úton, akár műtétet követően jut valaki menopauzába, az ösztrogénhiány mindenképpen kimutatható a háttérben, de fontos megemlíteni, hogy az egész folyamatban az alacsony hormonszint csak egy, a hőszabályozást befolyásoló tényezők között. Ez a magyarázata annak, hogy a jelenség nem feltétlenül kíséri végig idősödő napjainkat, hanem lassan eltűnik.

Premenopauzában, 1-2 évvel az MP előtt már jelen lehet, és az MP után több évig, akár 6-8 évig is eltart, míg végül a szervezet újraszabályozza magát, az alacsony hormonszinttel együtt - foglalta össze a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.