– Sokaknak lehet ismeretlen a szexuálpszichológia területe, miért fontos ezzel a témával foglalkozni?

– A párkapcsolatot épp a testiség jelenléte különbözteti meg minden más, olyan szoros emberi viszonytól, mint amilyen a rokoni vagy baráti kötelék. Két ember között nincs a szexualitásnál magasabb szintű intimitás. Bár sokszor az evésre vagy a szexualitásra állatias ösztönökként tekintünk, az embereknél a szex túlmutat a szaporodáson, emellett nem csak a „kapok”, hanem az „adok” érzése is fontos. Az örömök megosztásától válik szexualitásunk emberien széppé. Ahogy egy családi közös étkezés is sokkal több, mint pusztán az éhség megszüntetése, úgyanígy a szeretkezés is túlmutat az ösztönök kielégítésénél.

Kicsit filozofikusan fogalmazva, egy igazán mély együttlétnél a lelkek is ölelkeznek.
A szexuálpszichológia nem pusztán az ember egy nagyon fontos testi szükségletéről szól, hanem önértékelésünknek is fontos része, s gyakran párkapcsolatokat mentünk meg általa.

– Tehát a szexuálpszichológus munkája nem csak a fizikalitásról szól, miben különbözik ez a párterápiától?

– Nyilván nehéz a kettőt különválasztani. A párterápia során a pár kapcsolatának javításán, az érzések kifejezésén és a kommunikáción van a hangsúly, aminek egy pozitív következménye lehet a szexuális élet javulása is. A szexuálpszichológiában viszont a fókusz a szexuális elégedettség, boldogság elérésén van, ami egyben a párkapcsolatra is kivetül.

– Milyen eszközökkel lehet elérni ezeket a célokat?

– Első lépésként a téves hiedelmek feltárása és eloszlatása történik. A legtöbb esetben a párok megnyugtatása, megerősítése, bátorítása elég a problémák megoldásához. Ez azért kell, mivel sokszor olyan irreális mércéknek akarunk megfelelni, amilyeneket a média vagy a világháló állít, s rengeteg szorongást okoznak a hétköznapi életünkben. Második lépésként még szükség lehet hiányzó információk átadására, például technikákkal, anatómiai ismeretekkel kapcsolatban. A harmadik lépcsőfok pedig olyan személyre szabott tanácsokról szól, amikkel az adott személy vagy párkapcsolat tudja orvosolni a konkrét problémát. Intenzív terápiára nagyon ritkán kerül sor, s az jellemzően a klinikai szakpszichológus területe.

A szexuálpszichológia modern eszközeivel nincs szükség hosszú terápiára, a legtöbb esetben gyorsabban működő technikákkal megoldhatók a szexuális élet elakadásai.

Hozzám egyébként nemcsak párok jönnek, egyedülálló emberek is megkeresnek a problémáikkal. Még azt érdemes megjegyezni, hogy amíg a szexuális felvilágosítás inkább biológiai oldalról közelít és orvosi szemléletű, az éretté válás lépéseiről, a betegségekről és a nem kívánt terhesség elkerüléséről tájékoztat, addig a szexuálpszichológiai hangsúlyú szexedukáció az örömteli szexualitásról, annak megélési lehetőségeiről szól.

– Ebből is látszik, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon megváltozott az, ahogyan a szexualitásról gondolkozunk. Legalább ennyire megváltozott azonban a párkeresés gyakorlata is az utóbbi időben. Emlékszem, hogy 10–15 éve még nem volt annyira megszokott az internetes társkeresés, mint ma. Ez a változás hogyan hatott a munkájára?

– Sokat foglalkozom a videóimban, előadásaimban az online társkeresés anomáliáival. Sok ilyen van, például, hogy miben füllentünk a társkereső oldalakon. A virtuális világban bármit megszépíthetnek az emberek, vagy akár teljesen más személyiséget is felvehetnek. Ezen a téren például a nők jellemzően a külsőségekkel, a testsúllyal, az életkorral kapcsolatban nem mondanak igazat. A férfiak pedig gyakran az aktuális kapcsolati státuszukról, illetve az ismerkedési céljaikról ferdítik el a valóságot. Gyakrabban mondják a férfiak, hogy komoly kapcsolatot keresnek, amikor valójában nem ez a céljuk, vagy akár párkapcsolatban, házasságban élnek. Illetve mindkét nem hajlamos a társkeresés során „megfeledkezni” arról, hogy vannak gyermekei.

Az ilyen csalások, a másik becsapása, hitegetése, a bizalommal való visszaélés komoly csalódást okoz, ezért fontos foglalkozni vele. A hamis céllal regisztrálók a másik ember pszichéjével játszanak.

– Érdekes kérdés az is, hogy milyen motiváció áll az oldalakra való regisztrálás mögött.

– Saját tanulmányaink és nemzetközi kutatások is foglalkoznak ezzel a témával. Van egyfajta nemi különbség: a férfiakra jellemzőbb az alkalmi kapcsolatok keresése, a nők pedig legtöbbször tartós viszonyra vágynak, s ismerkedési lehetőségként tekintenek akár a rapid randi oldalakra is. Nagyon sokszor tehát az alkalmi, vagy a tartós kapcsolat kialakítása a cél, ugyanakkor érdekes, hogy sok más oka is lehet a társkereső oldalak használatának.

Gyakran a saját önértékelés javítása a célja a regisztrálóknak. Ilyenkor csak arról szeretnének meggyőződni, hogy milyen sok embernek tetszenek a fényképük vagy a stílusuk által.

Olyan önbizalomtöbbletet képes adni ez a tevékenység a kikapcsolódás, szórakozás mellett, hogy az online társkeresés egy nagyon erős függőséget is ki tud alakítani.

Ide kapcsolható az online skalpvadászat is, ami épp emiatt vonzó alternatívája a felnőttfilmeknek. Ilyenkor a fizikai érintkezésen kívül a szexualitás számos árnyalatát megélte már a virtuálisan megismerkedett pár, majd amikor a találkozásra kerülne sor, akkor egyszerűen felszívódik az egyik fél, mert valójában csak a hódítás érdekelte. A motivációk között még az unaloműzés, valamint praktikus célok is szerepelnek. Például egy külföldi utazáskor az ingyenes szállás biztosítása miatt ismerkednek a randioldalakon a felhasználók, persze némi „extrával” kiegészítve. Mások egyszerűen barátkozni, beszélgetni szeretnének, vagy kommunikációs készségeiket kipróbálni, csiszolgatni.

– Ezekkel a motivációs különbségekkel nincs is feltétlenül probléma – persze, ha a felek tisztában vannak a másik szándékaival.

– Igen, ha ezeket a célokat előzetesen nem tisztázzák őszintén a résztvevők, akkor valójában mások érzéseivel játszanak azok, akik nem mondanak igazat. Nagyon sokan sérülnek az ilyen helyzetekben. Például előfordul, hogy valaki megbízik a megismertben, megnyílik neki, majd hirtelen a másik egyszerűen megszakítja a kapcsolatot, és szó nélkül eltűnik. Sokan szimplán csak azért regisztrálnak, hogy másokat saját céljaikra használjanak.

A negatív személyiségvonásokkal, személyiségzavarokkal rendelkezők számára ez a felület végeláthatatlan játszóteret is jelent.

Egy nárcisztikus személy például arra használhatja, hogy minél több embert elbűvöljön, és bebizonyítsa, hogy mennyi potenciális partnere lehetne. A machiavellista pedig azt gyakorolja, hogy miként tud embereket manipulálni. A szadisztikus vonásokkal rendelkezők pedig azt élvezik, hogy miként okoznak fájdalmat másoknak a szavaikkal, viselkedésükkel.

– Mire figyeljenek a regisztrálók ezeken az oldalakon?

– Fontos, hogy játékosan álljunk hozzá a társkereséshez, ne vegyük komolyan, amíg nem vagyunk biztosak a másikban. Fokozatosan szabad csak megnyílni, hallgassunk a megérzéseinkre, és legyünk óvatosak. Ha például valaki már túl előre rohan, és ősszel a következő évi nyaralást tervezi, miközben még nem is találkoztak, akkor lássuk át az ilyen helyzetek valótlan alapját.

Van, aki folyamatosan küldözgeti élete lényegtelen képeit a másiknak (például egy bögrét, amiből kávét iszik, a felhős égboltot, a közlekedést), hogy nagyon őszintének tűnjön, miközben pedig a lényeget, hogy például párkapcsolatban van, elfelejti megemlíteni. Főleg a nők találkoznak azzal a nyomással, hogy intim képeket, szexuális fantáziákat osszanak meg a férfiakkal. Ezekkel a felvételekkel vissza is lehet élni, főleg a serdülőknél, fiataloknál veszélyes ez.

Az interjú itt olvasható: hirado.hu.