"Azt hittem jó úton vagyok...
és akkor lassan kirajzolódott bennem,
hogyan is kaptam én vagy inkább hogyan is csináltam én (!) magamnak azt a veszedelmes állapotot.
Egyszerűen. Boldogtalansággal.
Ezt nekünk nem tanították... és generációk állunk itt,
dühösen és kifosztva, mert nem arra figyeltünk, ami
a valódi érték, ami fontos lett volna.
Rájöttem, hogy a boldogtalanság az, ami megbetegít.
Megértettem, hogy a boldogság nem jó "cél",
pedig mindig próbáltam elérni... nem sikerült.
A boldogság az egészséghez, az alkotáshoz,
a gyarapodáshoz szükséges természetes közeg,
létállapot.
A boldogság önmaga termőtalaja.
Nem elérni kell, csak simán megélni."