A leggyakrabban csak EKG néven emlegetett vizsgálat non-invazív, azaz nem kell a testen sebet ejteni a diagnosztikai eljárás során. A szív működéséről ad hasznos információt, a szív elektromos jelenségeit vizsgálva a szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség regisztrálásával.

Az EKG felfedezése Willem Einthoven (1860–1927) holland fiziológus nevéhez fűződik, aki ezért 1924-ben fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott. A múlt század elején tett megfigyelései a mai napig változatlanul helytállnak.

Mit jelentenek a görbék?

Az EKG vizsgálat után az eredmény görbék formájában érkezik a papírra. A görbék a szív percenkénti dobbanásait, a szívverés szabályosságát, ingerelvezetését és károsodását jelentik többek között, valamint a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, és a szívgyógyszerek szívre gyakorolt hatásairól is beszámolnak.

Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos aktivitásán keresztül következtetünk a szív állapotára. Úgynevezett végtagi és mellkasi elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket az EKG-gép. Négy végtagi és hat mellkasi elektródát használnak, melyek közül a négy végtagról elvezetett információból az EKG-készülék 6 elvezetést készít (I, II, III, aVF, aVR és aVL), a hat mellkasi elektróda pedig hat különböző elvezetésnek számít (V1, V2, V3, V4, V5 és V6). Minden elvezetés különböző szögből látja a szívet. Az így készült 12 elvezetéses EKG éppen elfogadható számú irányból ad információt a szívről ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a szív elektromos működéséről.

A nyugalmi EKG

A nyugalmi EKG vizsgálat markánsan különbözik a terhelésestől, mert itt a beteg nyugalmi állapotban van, a vizsgálat fekve történik, a csuklókra és a bokára rögzített fémelektródákkal, valamint a mellkasra és karokra tett 8, és 4 darab elektródával.

A nyugalmi EKG vizsgálat során törekedni kell a mentális nyugalmi állapot elérése, mert egy-egy stresszes gondolat is kihatással van a szívverésre, valamint kerülni kell a mozgást, és a beszélgetést is. A nyugalmi állapotban történő EKG viszont számos betegségre vagy elváltozásra nem derít fényt, például a mozgás közbeni és az azt követő ingerületvezetési zavarok kimutatására.

Számos betegség csak a terhelés, mozgás, erőkifejtés során jelentezik, ezeket a terheléses EKG-val lehet kimutatni.

A terheléses EKG

Ahogy nevéből is kiderül, a vizsgálatot fizikai aktivitás során végzik, és arról ad képet, hogy a szív vérellátása megfelelő-e, illetve arról is, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. A vizsgálat során a szívizom oxigénhiányra adott válasza is megfigyelhető (szúrás, fájdalom, ritmuszavar, nehézlégzés).

A vizsgálat során futópadon vagy kerékpáron kell testmozgást végezni a páciensnek. Az esetleges fellépő problémáktól nem kell tartani, mert a szakemberek folyamatosan monitorozzák a szívet és a pulzusszámot, így esetleges rosszul lét esetén közbe tudnak lépni.