Érdekel a többi élelmiszerítpus, miként ha a szervezetedre? Itt megtudhatod.
Zsírok:
A tápanyagok közül a legtöbb energia a zsiradékokban (zsír, olaj, vaj, margarin) van. Ezért testtömeg csökkentő étrendben előtérbe kerülnek a zsiradékszegény konyhatechnikai fogások: főzés, párolás, alufólia, sütőfólia használata.
Olajok közül a préselt olajok összetétele kedvezőbb, és ezeket célszerű hevítés nélkül (pl. salátákhoz) használni. A tengeri halakban található zsiradékok csökkenhetik a szív-, és érrendszeri betegségek kockázatát, viszont egyes halak húsának is magas a purin tartalma. Mivel heti 2-3 alkalommal lenne előnyös tengeri halat enni, maximum 10 dkg-os adagban válasszuk a tőkehalat (110 mg purin), vagy a makrélát (145 mg purin).
Szénhidrátok:
Hazánkban a lakosság fogyasztására jellemző, hogy az ajánlásokhoz képest az étrend kevesebb zöldség-, főzelékfélét, és gyümölcsöt tartalmaz. A szénhidrátbevitelünk ezért átalakításra szorul.
Növelni kell az összetett, és ezzel együtt a nem emészhető szénhidrátok, azaz élelmi rostok bevitelét: zöldség-, főzelék-, gyümölcs és gabonából készült termékek fogyasztásával.
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzéseként (melynek egyik kockázati tényezője a magas húgysavszint is) napi 60-80 dkg, változatos összetételű zöldséget, főzelékfélét és gyümölcsöt lenne ajánlatos elfogyasztani. A magas húgysavszint gyakran alakul ki a cukorbetegség mellett.
Cukorbetegség esetén ügyelni kell a naponta, és étkezésenként javasolt szénhidrátok mennyiségére, és azok vércukoremelő hatására. Érdemes az élelmiszereket időnként megmérve ellenőrizni, hogy mennyi az egy adagban elfogyasztható mennyiség.
Cukorbetegség esetén kerülendő a cukor, szőlőcukor és a méz fogyasztása (egyébként is luxus energia). Tejből, a benne levő tejcukor (laktóz) miatt, legfeljebb napi fél liter fogyasztható, lehetőleg 2-3 alkalomra elosztva. A gyümölcscukor (fruktóz) összes mennyisége legfeljebb napi 50 g lehet, melynek egy része származhat friss gyümölcsökből – számolt be róla a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
Az édesítésre használható fruktóz alkalmazása azoknál sem javasolt, akik nem cukorbetegek, mivel kedvezőtlenül hat a húgysavszint, és a koleszterinszint alakulására. A fruktózzal édesített élelmiszerek is kerülendők. Divatos étrendekben gyakran ellenségként kezelik a „szénhidrátokat”, pedig a rostos gabonatermékek, zöldségek, főzelékfélék és gyümölcsök is szénhidrátokat tartalmaznak. A bennük levő rostok, nem hasznosuló szénhidrátok, de jó hatással vannak szervezetünk megfelelő működésére.
Folyadékbevitel
Az emberi testnek több mint a 60 %-a víz. Naponta egy felnőtt ember kb. 2,5 liter folyadékot veszít, párologtatással (izzadás, lehelet), vizelettel, széklettel.
A folyadékigényt számos körülmény befolyásolja: környezet hőmérséklete, testtömeg, bőrfelszín nagysága, fizikai aktivitás, nagyobb konyhasófogyasztás, hányás, hasmenés, láz stb. A napi folyadékszükségletből kb. 1,5-2 litert fedezünk italok fogyasztásából, hasonló mennyiséghez jutunk ételeinkből, valamint a fehérjék, zsírok és szénhidrátok elégetése során nyert „oxidációs” vízből.
