Jump to content

Betiltotta az unió az amalgámtöméseket

2018. 07. 25. 16:20

Tilos 2018 júliusától a 15 év alatti gyermekek, a várandós anyák és a kismamák esetében az amalgámtömés használata egy uniós rendelkezés szerint. Egyik alkotóeleme, a higany káros hatást gyakorol a szervezetre, ezért használatát 2030-ra végleg meg kell szüntetni. Magyarországon is egyre kevesebb fogorvos alkalmazza fogtöméskor.

Mocsonoky Zsuzsa biológiai fogászatot végzett fogszakorvos a hirado.hu megkeresésére elmondta, hogy az amalgám egy különleges anyag: felerészben fémpor, amelynek nagy része ezüst, a másik fele pedig higany. Ha ezeket összekeverjük, ötvöződnek, és egy erős kötés jön létre, és emiatt tartós az amalgámtömés.

Az amalgámtömés veszélyei

Az amalgám mai összetétele megközelítőleg 120 éves, az alternatíváit régóta keresik. Ennek több oka is van: nem túl esztétikus, mivel szürke, a másik ok pedig az, hogy a higanyionok kivándorolhatnak a tömésből a szájba, amelyet lenyelünk – mondta a fogorvos. A szájban elektrolitképződés megy végbe, mely fémek jelenlétében felerősödik. Több amalgámtömés esetén ez fokozottan igaz – magyarázta. Például, ha valaki rágógumit rág a higanyionok kiáramlása már húsz perc múlva a sokszorosára növekszik, mindezt vizsgálat bizonyította.

Elhangzott, hogy ma már géppel keverik a legtöbb fogászaton a töméseket, hogy egyforma legyen a minőségük. De sok helyen még mindig kézzel készülnek, így nem pontosan egyforma az összetevők aránya. Minél több és többféle fém van jelen a szájban, annál nagyobb az elektromosáram-képződés, és a higanyionok is annál nagyobb mértékben áramlanak ki, amelyet folyamatosan lenyelünk. A higanyról köztudott, hogy sejtméreg, lassan bomlik le, a felezési ideje 25 év.

Bár higanymérgezés ritkán fordul elő, de ha valakinek több amalgámtöméses foga van, illetve fémpótlásai is vannak – hidak vagy fémfogsorok –, akkor előfordulhat krónikus higany

Fontos az immunrendszer erősítése

Mint most már köztudott, az immunrendszer 80 százaléka a belekben levő speciális sejtekhez köthető. Amennyiben ez károsodik: allergiák, gyulladások, daganatok képződése jelenhet meg. A nehézfémek – így a higany – hatástalanításában is van egy saját védőmechanizmus a szervezetben. Ez egy szeléntartalmú molekula – a szervezet saját szabadgyök-fogó védekező rendszerének legfontosabb része –, ami a higannyal egy olyan komplexet képez, amelyet már a szervezet ki tud üríteni – magyarázta Mocsonoky Zsuzsa.

Sajnos Közép-Európában általánosan szelénhiányos a táplálkozás a talaj szelénhiánya miatt. A földek túlzott kihasználása és vegyszerezése pedig csak tovább ront ezen a helyzeten. Megfelelő szelénkoncentráció megléte esetén a higany és egyéb nehézfémek nem okoznak nehézfém-mérgezéses tüneteket.

Amennyiben ez nincs jelen kellő mértékben, megjelennek a krónikus higanymérgezés tünetei és a szelénhiány tünetei is: fáradtság, bőr- és pajzsmirigyproblémák, allergiák, hajhullás, illetve a legkülönfélébb gyulladásos betegségek. A szakorvos szerint ilyen esetekben érdemes méregteleníteni a szervezetet, nagyobb dózisú C-vitamint és szelént szedni, valamint a töméseket lassan, nagy körültekintéssel eltávolítani.

A fogorvosok azt javasolják, hogy gyermekvállalás előtt a nők fogaikat hozassák rendbe, mivel egy-egy beavatkozás – az érzéstelenítés, valamint a stressz – a fejlődő magzatra is kihatással lehet. Az amalgámtömések cseréjét – ha erre szükség van – pedig mindenképpen a várandósság előtt tegyék meg. A gyermekek esetében is üdvözlendő az uniós rendelkezés, hiszen a fejlődő és növekvő szervezet különösen érzékeny a különféle külső negatív tényezőkre – hangsúlyozta a doktornő.

Az amalgámtömést a fogak jól bírják

Viszont a jó amalgámtömésektől nem minden esetben szükséges feltétlenül megválni a szakértő szerint. Amennyiben nincs oka a tömés cseréjének, a tömés minden tekintetben jónak minősül, nincsenek higanyterhelésre utaló tünetek, akkor pusztán esztétikai meggondolásból nem szabad a tömést kicserélni.

Érdekes ellentmondás, hogy míg a szervezetre káros hatású lehet az amalgám, a fogak jól viselik. Az amalgámtömés évtizedeken át nem ingerli a fogakat a tapasztalatokat szerint, ugyanakkor a manapság használt kerámiatömésekre sokkal érzékenyebben reagálnak – hangzott el. A tömőanyagok tehát még napjainkban is sok fejtörést okoznak a szakembereknek, hiszen egyszerre kell az egészségre ártalmatlannak, tartósnak  és esztétikusnak lenniük.

Abban viszont a legtöbb szakember egyetért, hogy az arannyal – más néven inlayval – egyik tömőanyag sem veszi fel a versenyt. Hátránya hogy rendkívüli precizitást igényel a fogorvostól és a fogtechnikustól is, s ez nem minden esetben teljesül, sőt, az esztétikai követelményeknek ez sem felel meg igazán, valamint talán a legdrágább foghelyreállító módszer.

(Forrás: szeniormagazin.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)