Mi okozza a tüneteket?
Az ekcémás bőr szerkezete eltér a normál bőrhöz képest. Bizonyos szerkezeti fehérjék vagy lipidek nem megfelelő termelése vagy lebomlása miatt a bőr védekező képessége megváltozik, a bőr kiszárad. Ez a megváltozott bőrszerkezet krónikus gyulladást eredményez, emellett a bőrfertőzésekre is fokozódhat a hajlam. Az atópiás dermatitis vagy más néven atópiás ekcéma világszerte a gyermekek 20 százalékát a felnőttek 1-3 százalékát érintő bőrbetegség.
Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?
Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen expozíció súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületek (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár) érintettek. Igazolt pollenallergia esetén nagyon fontos az adott allergén lehetőség szerinti kerülése, illetve az adott hónapokban a pollenallergiák megfelelő kezelése. Ennek hiányában a télen megjelenő bőrszárazság nyáron sem szűnik meg, sőt az ekcémás tünetek a pollenszezonban tovább erősödnek.
Diétázni érdemes?
Atópiás ekcémában csak olyan esetben javasolt specifikus diéta tartása, ha az ételallergia fennállása megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, emiatt ilyen étrend bevezetése kivizsgálás nélkül nem javasolt.
Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intolerancia betegsége is van (pl. igazolt laktóz érzékenység, hisztamin intolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek a diagnózisoknak megfelelő étrend tartása szükséges. Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél alma fogyasztása, vagy parlagfű allergiás betegnél dinnye vagy paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.
Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?
Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt.
Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban halolaj, olívaolaj vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták le ugyan, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között.
A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná ezen terápiák alkalmazását atópiás ekcémában. A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókkal társulhatnak.
A legfontosabb a hidratálás
Az atópiás ekcéma egyik vezető tünete a száraz bőr, ezért a bőr megfelelő hidratálása a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid (5 perces) tusolást válasszunk és nem irritáló mosakodó krémeket vagy syndet oldatokat alkalmazzunk. Javasolt a bőr rendszeres hidratálása legalább napi 2x zsírozó testápolókkal, kenőcsökkel.