Tudnivalók az antihisztaminokról
Az allergiás tünetek megjelenésekor az emberek többsége először valamilyen recept nélküli készítményt választ. Habár a termékpaletta igen széles, a készítmények közös vonása, hogy többségük valamilyen antihisztamin összetevőt tartalmaz. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy az antihisztamin hatóanyag az allergiás reakció során a szervezetben felszabadult hisztamin kötődését gátolja a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Az antihisztaminok kiválasztásánál jó tudni, hogy a hatóanyagok alapján léteznek első generációs, vagy újabb, második generációs készítmények is. Előbbieknél gyakori, hogy álmosságot okoznak, utóbbiaknál ez kevésbé jellemző, és a hatásuk is tovább tart.
Árthat is az orrspray
A recept nélkül vásárolható készítmények között megtaláljuk még az allergia elleni orrspray-ket is, melyek hatásukat közvetlenül az orrnyálkahártyán fejtik ki. Előnyük, hogy akár hosszabb időn – fél éven – át is használhatók. Balogh Katalin tapasztalatai szerint a betegek nincsenek mindig tisztában azzal, hogy mi a különbség, így előfordul, hogy a náthában használt nyálkahártya lohasztó orrcseppel kezelik az allergiás tüneteiket. Ezek a készítmények is megszüntetik ugyan a panaszokat, ám csak rövid ideig használhatóak, hosszabb időn át alkalmazva akár a nyálkahártyát is tönkretehetik. Ugyanilyen veszélyes lehet, ha a beteg allergiásként kezeli magát, de valójában más betegsége van, amelynek tünetei nagyon hasonlóak a szénanáthához. Orrdugulást, orrfolyást orrpolip vagy orrsövényferdülés, de nem allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladás vagy az orrban létrejött daganatos elváltozás is okozhat.
Személyre szabott kezelés
Az allergiás jellegű panaszok kivizsgálása során lehetőség van minden egyéb olyan fül-orr-gégészeti rendellenességet kizárni, amely az allergiás tünetek megjelenésében közrejátszhat. Allergia teszttel meghatározható a panaszokat kiváltó ok, például pollen, háziporatka, vagy egyéb allergén. Ezt követően a kezelőorvos a tüneteket, a beteg beszámolóját figyelembe véve összeállítja a legoptimálisabb kezelést, mely egyaránt tartalmazhat vényköteles és recept nélkül is kapható készítményeket. Ebben az esetben tehát a beteg biztosan csak azt szedi, amire szüksége van, ami a tüneteit megszünteti.
Praktikus tanácsok és tartós kezelés
A kezelőorvos javasolni fog olyan hétköznapi praktikákat is, amelyekkel a kezelést még hatékonyabbá tehetjük. Apróságok, de talán nem is gondolunk rá, hogy például pollenszezonban jó minden esete hajat mosni, így éjszaka nyugodtabban alhatunk, ha nem lélegezzük be a hajunkra tapadt polleneket. A lakásba jutó pollenmennyiséget csökkenthetjük, ha nem teregetünk a szabadban és éjszaka szellőztetünk, amikor a pollenkoncentráció is alacsonyabb. Az ilyen praktikus tanácsok mellett azok számára is tud terápiát javasolni, akik tartós megoldást keresnek az allergiás tünetek kezelésére. Az antihisztaminokkal csak a tünetet kezeljük, létezik azonban egy olyan terápia, ami az allergia kiváltó okára hat, a félresiklott immunműködésre – magyarázza Balogh Katalin. Oki terápiának is nevezzük ezért az allergén immunterápiát, amelynek segítségével a beteget hozzászoktatjuk ahhoz az allergénhez, ami a tüneteit okozza, ilyen módon idővel képes lesz azt panaszok nélkül elviselni. A kezelést mindig az allergén növény virágzása előtt legkésőbb 2 hónappal kell megkezdeni és a betegek tapasztalatai szerint, hatására már az első évben jelentősen csökkennek a tünetek.