Az eljárás, amelyet a társadalombiztosítás támogat, nemcsak a napi többszöri tűszúrást és vércukormérést váltja ki, hanem jóval kevesebb mellékhatása van, mint a kizárólag inzulinnal vagy gyógyszerrel történő kezelésnek – hangsúlyozták a közleményben.
A Semmelweis Egyetem honlapján olvasható tájékoztatás szerint az injekciót, amely egy korszerű bázisinzulinból és egy, a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt nem inzulin típusú hatóanyagból áll, naponta egyszer kell beadni, vércukormérést pedig elegendő hetente egy-két alkalommal végezni.
Idézték Kempler Péter egyetemi tanárt, az intézmény belgyógyászati és onkológiai klinikájának munkatársát, aki kiemelte: az új kezeléssel a beteg kevésbé hízik, kevesebb a vércukoreséssel járó epizód, mintha csak inzulint használna, és ritkább a mellékhatás.
„Az a beteg, aki azt hitte, hogy élete végéig naponta négyszer kell magának inzulint beadnia, s előtte négyszer az ujjbegybe szúrni, új életet kap” – fogalmazott Kempler Péter. Kitért arra is, hogy a sikeres alkalmazáshoz jól kell ismerni a beteg kórtörténetét, és a betegnek is együtt kell működnie, mivel az új kezelés „beállítása” a megszokott negyedévesnél eleinte gyakoribb ellenőrzéssel jár.
Az egyetemi tanár kifejtette, hogy a cukorbetegek kilencven százalékát a 2-es típusú cukorbetegek teszik ki, Magyarországon a 2-es típusú diabétesz és annak „előállapotai” a felnőtt lakosság tizenöt százalékát, tehát csaknem másfél millió embert is érinthetnek.
Az új módszert elsőként egy békéscsabai kutatócsoport vizsgálta, majd bekerült az Amerikai Diabétesz Társaság 2023-as ajánlásai közé. A kezelés ilyen mértékű egyszerűsítésére eddig sehol nem volt példa – hangsúlyozta Kempler Péter.
Hozzátette: a szaknyelven deeszkalációs vagy dezinitenzifikációs terápia különösen jól alkalmazható azoknál a betegeknél, akik kezdetben intenzív inzulinkezelést kapnak, ami általában napi négy inzulininjekció beadását és a vércukor érték napi négyszeri ellenőrzését jelenti.
