A humán papillóma vírus (HPV) rákkeltő törzsei elsősorban a méhnyakrák okozóiként ismertek, ám mára bizonyítást nyert, hogy a fej-nyaki daganatok (szájüregi rák, garatrák, gégerák, nyelőcsőrák) egy részében a HPV fertőzés ugyancsak szerepet játszik a rákos betegség kialakulásában. Az előrehaladott fej-nyaki daganatos betegségek kezelésében már törzskönyvezték, s a rákbetegek számára - kemoterápiával vagy sugárkezeléssel kombinációban - Magyarországon is alkalmazzák a daganatok növekedési faktor receptorait (EGFR) gátolni képes infúziós kezelést, ezért lényeges a hazai betegek számára is, vajon a HPV fertőzés jelenléte gátolja-e a terápia hatékonyságát?

E kérdésre adott választ az Extreme néven futó nemzetközi klinikai vizsgálat, amibe 442 olyan beteget vontak be, akiknél korábban még nem kezelt kiújuló vagy áttétes laphámsejtes fej-nyaki tumort mutattak ki.

A betegek egy része a hagyományos, platina-alapú kemoterápiát kapta, a másik része számára ezt a kezelést kiegészítették az EGFR-gátló célzott onkológiai kezeléssel. Azt tapasztalták: a kombinált terápiában részesülők majdnem negyed évvel (2,7 hónappal) tovább éltek azoknál a betegeknél, akiknek nem egészítették ki a terápiáját. A csak kemoterápiát kapó betegek 84 százalékának, a kombinált kezelésben részesülők 88 százalékának volt értékelhető HPV szövettani lelete, előbbi csoportban 12 százalékban, utóbbiban 9 százalékban volt kimutatható a HPV fertőzés, ez ugyanakkor a kezelés eredményességére nem volt kihatással.

EGFR-gátláson alapuló célzott onkológiai terápiát ma Magyarországon a fej-nyaki daganatos betegek mellett olyan vastagbélrákos, végbélrákos vagy tüdőrákos betegeknél alkalmaznak az onkológiai centrumokban, akik esetében - a szövettani eredmények és korábbi kezelések figyelembevételével - eredmény várható a kezeléstől.