A University College London kutatói olyan kutatási eredményről számoltak be a rákos megbetegedések, elsősorban a leukémia kezelésében, amely minden eddiginél összetettebb, hatékonyabb terápiás megközelítést tesz lehetővé.
Pós Zoltán egyetemi adjunktus az M1 – Minden tudás című műsorában egy 14 hónapos kislány esetét ismertette. Közvetlenül születése után akut leukémiát diagnosztizáltak nála, átment az ekkor szokásos terápiákon, de egyikre sem reagált. Gyakorlatilag kezelhetetlen állapotban volt, amikor megkezdték nála ezt a terápiát.
A T-sejtek az immunrendszer számos feladatát ellátják, például a daganatos sejteket is elpusztítják. Ezeket programozták újra genetikai beavatkozásokkal, hogy így nagy hatékonysággal legyenek képesek a daganatsejtek azonosítására.
A szakember kifejtette, a T-sejt nem képes értelmezni az általa leadott jeleket, ezért mögé építettek egy olyan molekularészletet, ami lefordítja az így kapott jeleket a T-sejtnek is értelmezhető nyelvre, e mögé még beépítettek valamit, ami a T-sejt számára fontos ahhoz, hogy ténylegesen megindítsa a pusztító választ.
Az úgynevezett kiméraantigén-receptort erőszakos módszerrel vitték be a T-sejtekbe, mégpedig a HIV-vírus rokonsági körébe tartozó vírusvektort alkalmazva, ami nagy hatékonysággal fertőz T-sejteket és bármilyen gént képes beépíteni ezekbe a sejtekbe.
Pós Zoltán elmondta, nem a vad típusú, veszélyes HIV-vírust használták, hanem ennek transzgén módosított változatát, ami a fertőzés után azonnal kikapcsolja és tönkreteszi magát, tehát sem a célsejtben, sem a páciensben nem okoz kárt.
Összességében olyan T-sejtet hoztak létre, amely a leukémiás sejteket nagy hatékonysággal ismeri fel és pusztítja el, másrészt létrehoztak egy sejtet, ami képes akár egy kemoterápiás kezelés mellett is végrehajtani ezt a feladatot.
A gyermekből, bár lassan, de eltűntek a leukémiás sejtek, majd a genetikailag átdolgozott T-sejtek is. Egyelőre nehéz megmondani, hosszú távon mennyire tartós a hatás. A kutatók is nagyon óvatosan fogalmaznak a kérdésben, szavaik szerint az igazi cél elsőre nem a gyógyítás, hanem az, hogy a reménytelen állapotú betegeknél egy időablakot nyissanak, amelyben elnyomható a daganat további burjánzása – magyarázza.
Seattle-ben, Stanley Riddell és orvoscsapata ezzel a módszerrel egészen kiemelkedő eredményeket ért el olyan, végső stádiumban lévő leukémiás betegeknél, akik egyáltalán nem reagáltak a kemoterápiára és kezelés nélkül csupán 5 hónapjuk lett volna hátra. A kutatócsoport átprogramozta a sejteket és visszajuttatta őket a kísérleti alanyok szervezetébe. A kezelés a leukémiás betegek esetében 94 százalékos gyógyulási eredményt hozott és sikerült visszafordítani a tumor növekedését.
Dr. Pós Zoltán is évekig kutatta az Egyesült Államokban a T-sejtek működését. A Lendület program miatt jött vissza Magyarországra, és pályázati témákon dolgozik munkatársaival, köztük Dr. Molnár-Érsek Barbarával, aki kifejtette mindkét fő témájuk azt célozza, hogy a T-limfociták milyen sejtfelszíni molekulák segítségével tájékozódnak a szervezetben, illetve minek a mentén jutnak el egyik helyről a másikra.
További érdekességekért, bátran keresse fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!
(Kép: acs.org)
